Hírek szerint Kína már a második, széles sávú internetszolgáltatást nyújtó műholdseregét tervezi.

A Kuajcsou-1A (Kuaizhou-1A) rakéta a délnyugati Hszicsang (Xichang) űrközpontból indult.

A kínai Ceres-1 rakéta ezúttal is Csiucsüanból starolt.

Ez az ázsiai ország poláris meteorológiai műholdjai második generációs sorozatának hatos számú, de hetedikként felbocsátott tagja.

A Hosszú Menetelés rakétacsalád 479. számú indítása ma Tajjüanból történt.

Egy Kuajcsou-1A rakétával állt pályára a meteorológiai célú kínai műholdrendszer négy újabb példánya.

A kínai kísérleti műholdat egy Hosszú Menetelés-6 rakéta indította.

A szilárd hajtóanyagú Kuajcsou-1A (Kuaizhou-1A) rakétatípust most huszadszor használták.

Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Egy kínai műhold öt éve vizsgálja a földrengésekkel összefüggő elektromágneses zavarokat. Az eredmények biztatók, de a pontos előrejelzésekre még évtizedeket kell várni.

Új radaros földmegfigyelő műhold indult vasárnap (vagy hétfőn, az időzónától függően) Kínából.

Kínai radaros földmegfigyelő műhold indult, a világon elsőként geoszinkron pályára.

A Huancsing-2F egy sorozat legújabb tagja, egy Hosszú Menetelés-2C rakétával indították Tajjüanból.

A kínai földmegfigyelő (vagy kémkedő?) műholdhármas Hszicsangból indult.

A magánfejlesztésű kínai rakéta hatodik repülésén két mikroműholdat juttatott alacsony Föld körüli pályára.

Egy IoT műhold volt a Hosszú Menetelés-2C rakéta hasznos terhe.

Nyolc nappal azután, hogy egy kínai rakéta 26 műholdat indított, most egy másik 41-et.

A szilárd hajtóanyagú rakéta közel egy évvel a bemutatkozása után ismét sikerrel állított alacsony pályákra kis műholdakat.

Mióta 2020-ban befejeződött Kína navigációs műholdrendszerének kiépítése, most először állítottak pályára egy Beidou műholdat.

Az alacsony poláris pályán működő rendszer legújabb képviselője vasárnap Csiucsüanból indult.