Havi sorozatunk második részében egy-egy indiai, japán, kínai és koreai hírt olvashatnak.
A kínai L-SAR-01A műhold február 10-én elkészítette első radarképeit. Az apertúraszintézis elvén működő radarral (SAR) felszerelt mesterséges holdat január 26-án állította pályára egy Hosszú Menetelés-4C (CZ-4C / LM-4C) hordozórakéta. Az L-SAT műholdak párosával fognak üzemelni, a következő példány (L-SAR-01B) idén február legvégén került pályára. Az L-SAR műholdak közel poláris napszinkron pályájának magassága 600 km körüli. Polgári célokra, többek között földcsuszamlások és földrengések kutatására, következményeik megfigyelésére használják majd az adatait. Az L-sávú radarok előnye, hogy nem csak a felhőkön, de részben a növényzeten is átlátnak, így közvetlenül a szilárd földfelszínről szolgáltathatnak információt.
Problémás, illetve bizonytalan lehet a következő koreai műholdak pályára állítása. Az Ukrajna ellen indított orosz hadműveletek kapcsán, a nyugat és Oroszország között kialakult szankciós adok-kapok áldozatává válhat a dél-koreai CAS500-2 (balra) és KOMPSAT-6 (jobbra) távérzékelő műholdak startja.
A CAS500-2 optikai műholdnak az idei év első felében egy Szojuz rakétával Bajkonurból, míg a KOMPSAT-6 radaros holdnak a második félévben egy Angarával Pleszeckből kéne indulnia. A diszkussziók az orosz fél és a KARI (Korea Aerospace Research Institute) között folyamatosak, és a döntés egyelőre nem látszik. Kapcsolódó cikkek:
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) közölte, hogy – az ENSZ űrszemét kezelésével kapcsolatos ajánlásainak megfelelően – február elején eltávolította pozíciójából a 3 tonnás INSAT-4B műholdat. Az immár 14 éve geostacionárius (GEO) pályán működő, Ku- és C-sávú transzpondereket használó távközlési műhold már bőven túlteljesítette tervezett élettartamát. Megakadályozandó azt, hogy egy esetleges váratlan leállás miatt ellenőrizetlenül sodródjon a zsúfolt GEO pályán, pályáját 340 km-rel megemelték. Ebből a magasságból több mint 100 évig nem juthat vissza a korábbi pályamagasságba.
A Japán Űrügynökség (JAXA) 2015 óta működteti a KiboCUBE programot, melynek lényege, hogy japán teherűrhajóval a Nemzetközi Űrállomás (ISS) japán Kibo moduljába juttatnak fel CubeSatokat. Ezeket onnan azután egy fent lévő japán űrhajós „löki ki” keringési pályára. (A program eredményeiről már írtunk néhány korábbi mozaikunkban, ld. a lap alján.) A pályázatokat a JAXA az ENSZ Világűrirodával (UN OOSA) közösen bírálja el. A legutóbbi pályázati időszak (2020. december 20. – 2021. május 31.) eredményét idén februárban hozták nyilvánosságra. Eszerint a fenti időszakban két nyertes lett:
Ázsiai mozaik – 2022. február (1. rész)
Sikeres az idei első Ariane indítás
Ázsiai mozaik – 2021. június
Ázsiai mozaik – 2021. január
Indulhat az első KiboCUBE
CubeSatok indítása az ISS-ről
Radaros műhold Kínából
Hosszú Menetelés 22 műholddal
Újra Angara
Az ázsiai országból idén először egy PSLV rakéta indult, rajta egy nagy radaros földmegfigyelő holddal és két apró CubeSattal.
