A MUSES-C űrszonda célja: mintavétel egy kisbolygónál és annak visszaszállítása a Földre. Sorozatunk második részében bemutatjuk a japán aszteroida-szonda újszerű hajtóművét, és a vállalkozás menetrendjét.

Információink szerint Japán március utolsó napjaiban pályára állítja első katonai felderítő műholdjait. A holdakat elsősorban az észak-koreai katonai fejlesztések miatt kezdték már több évvel korábban fejleszteni.

Szombatra virradó éjszaka saját hordozórakétával pályára állt Japán legújabb nehéz távérzékelő műholdja. Az ADEOS-2 ma az egyik legnagyobb ilyen rendeltetésű űreszköz a Föld körüli pályán, egyben a valaha saját rakétával indított legnehezebb japán űreszköz. Az ADEOS-2 mellett egyébként három potyautas is helyet foglalt: két japán és egy ausztrál mikro-műhold. Ebben a cikkben az ADEOS-2 holdat és a H-IIA rakétát ismertetjük.

Május 9-én egy japán hordozórakétával indult kozmikus útjára a japán fejlesztésű MUSES-C űrszonda. A mintegy négy és fél évig tartó űrkisérlet célja: mintavétel egy kisbolygónál és annak visszaszállítása a Földre!

A szombat reggel saját hordozórakétával pályára állt legújabb japán távérzékelő műhold társaságában három mikroműhold is utazott. Ebben a cikkben a két japán és az ausztrál potyautast mutatjuk be.

Nem a NASA az egyetlen olyan űrügynökség, amelyik fontosnak tartja tevékenységének széles körű megismertetését. Japán űrkutatási intézete, az ISAS 880 ezer önként jelentkező nevét küldi majd egy kisbolygóra a jövő májusban induló MUSES-C jelű űrszondája segítségével.