Egy héttel az űrállomás elhagyása után a HTV-6 tervezett módon megsemmisült a Föld légkörében. Előtte a kábeles kísérlet nem sikerült.

A hadseregnek a kereskedelmi és külföldi műholdas távközlési szolgáltatóktól való függőségét szeretnék csökkenteni a DSN-2 segítségével.

Japán kis méretű, korszerű szilárd hajtóanyagú rakétája második repülése alkalmával egy a földi magnetoszférát és sugárzási övezeteket kutató műholdat állított pályára.

Tíz éve kering a Föld körül a JAXA és a NASA napfizikai műholdja. Napszinkron pályájának köszönhetően szinte folyamatosak a megfigyelései.

A NASA és a JAXA közösen keresi a lehetőséget az elveszett Hitomi röntgencsillagászati obszervatórium pótlására. Az új röntgentávcső 2020-ban indulhatna.

Öt hónappal a megérkezése után megkezdte tudományos megfigyelési programját a hányatott sorsú japán Akacuki űrszonda.

Hibák szerencsétlen láncolata vezethetett a vadonatúj japán röntgencsillagászati űrtávcső idő előtti elvesztéséhez.

Egy H-2A rakéta indította az Astro-H (Hitomi) műholdat. Mellette „potyautasként” három kisebb japán űreszköz is Föld körüli pályára került.

Amit 5 évvel ezelőtt elszalasztott, azt most (valószínűleg) végrehajtotta az Akacuki: pályára állt a Vénusz körül.

Hét japán űrhajós tizenkétszer repült az amerikai űrrepülőgépekkel. A nyolcadik Szojuzzal repült, hárman várnak. És a titokzatos tizenkettedik?

A japán teherűrhajó január 27-én elhagyta az űrállomást, de még nem végzett minden feladatával.

A most bemutatkozott japán SS-520-4 egy cipősdoboz-méretű CubeSatot állított volna pályára, de a start sikertelen volt.

November 2-án, közép-európai idő szerint reggel 7:20-kor pályára állt a Himawari-9. Az indításra Tanegashimából került sor, egy japán H-2A rakétával.

Az ALOS-2 műholdradar-interferometriás mérései egy nappal a természeti katasztrófa után készültek.

A szerencsétlen véget ért új japán röntgencsillagászati műholddal a Perseus-halmaz forró galaxisközi gázanyagát vizsgálták, mielőtt az űreszköz tönkrement volna. Fontos eredményt kaptak.

A JCSAT-14 Floridából startolt. Az óvatos várakozásokkal ellentétben ismét sikerült épségben visszahozni a tengeren úszó platformra a rakéta első fokozatát.

A februárban felbocsátott japán röntgencsillagászati műholdért küzdenek az irányítók.

A hányatott sorsú Akacuki szondának 5 év elteltével valóban sikerült pályára állni a Vénusznál, és elküldte első képeit is felhőtakaró borította bolygóról.

Egy évtized után befejezte működését a japán röntgencsillagászati műhold.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem a nagyszabású Hayabusa-2 szondáról, hanem egy vele együtt indított másikról van szó.