E havi sorozatunk befejező részében űralkalmazásokról és űrpolitikáról lesz szó.
E havi sorozatunk befejező részében űralkalmazásokról és űrpolitikáról lesz szó.
Legalábbis most lekerült az ambiciózus infravörös űrtávcső az ESA Cosmic Vision sorozata ötödik M-kategóriájú tudományos küldetésének jelöltlistájáról.
Cikkünkben az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
A Japán Űrügynökség (JAXA) jóváhagyta a 2024-es indításra tervezett Mars-szondát, amely talajmintát hozna a vörös bolygó nagyobbik holdjáról, a Phobosról.
A világ legnagyobb gumiabroncs- és gumitermékgyártó cége együttműködik a Toyotával és a Japán Űrügynökséggel.
Egy H-2A rakéta állította alacsony pályára a légköri üvegházhatású gázok mérésére készült GOSAT-2-t és hat társát, köztük az arab KhalifaSat földmegfigyelő holdat.
Az űreszköz, amely a 6-os sorszámot viseli, valójában a japán „információgyűjtő műholdak” sorozatában a nyolcadik radaros elven működő darab.
Egy H-2A rakéta állította pályára Tanegashimából az IGS Optical-6 jelzésű űreszközt.
A japán SS-520-5 egy CubeSatot állított pályára, kiköszörülve a tavaly januári sikertelen próbálkozás okozta csorbát.
Az űreszközök egy H-2A rakétával álltak alacsony Föld körüli pályára.
Sorozatunk előző részében űrhajókról, űrállomásról és rakétákról volt szó. Most következzen egy kis Naprendszer.
Cikksorozatunk befejező részében szó lesz hordozóeszközökről és űriparról, tudományos és alkalmazási műholdakról.
A Merkúr történetétől a belső szerkezetén és felszínén át a kozmikus környezetéig számtalan kérdésre várnak választ a szakemberek a BepiColombo szondától. Egyelőre türelemmel kell várniuk.
Japánból idén először indult űreszköz, ma egy optikai kémműholdat állítottak pályára Tanegashimából.
Japán idei első űrindítását az Epsilon rakétával végezték, kicsi és még kisebb japán és vietnámi műholdak álltak 500 km magas Föld körüli pályára.
Hova megy, meddig utazik, mit csinál majd az európai és japán együttműködésben készült Merkúr-szonda?
A röntgensugárzást egy évszázada használja az orvostudomány, újabban a röntgencsillagászat egy módszere is orvosi alkalmazásra találhat.
A japánok nem adták fel! Megmentették a kis híján elveszett szondát, amely látványos képeket küld a Vénusz légköréről.
Japán korszerű szilárd hajtóanyagú kis hordozórakétája 2013 és 2016 után harmadszor állított pályára műholdat.
A NASA bejelentette, hogy egy tudományos műszer építésével járul hozzá a japán MMX szondához, amelynek célja, hogy talajmintát hozzon a Phobosról.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu