Az idei év második felében bemutatkozhat Japán új szilárd hajtóanyagú hordozórakétája, amellyel kisebb tudományos műholdakat szeretnének majd pályára állítani.
Az idei év második felében bemutatkozhat Japán új szilárd hajtóanyagú hordozórakétája, amellyel kisebb tudományos műholdakat szeretnének majd pályára állítani.
A PSLV rakéta vasárnap pályára állította a SPOT-6 francia kereskedelmi földmegfigyelő műholdat, és egy kis japán kísérleti egyetemi holdat is.
Elhárult a törvényi akadály az űreszközök védelmi célú alkalmazása elől Japánban. Eddig inkább a tudományos kutatáson volt a hangsúly, most jöhetnek akár a fegyverzet-ellenőrző műholdak is.
A második japán kisbolygóminta-gyűjtő űrszonda 2014-ben indulna az 1999 JU3 jelű földközeli kisbolygó felé.
A gyakorlatban már a nyáron, de most hivatalosan is végéhez ért a japán infravörös űrteleszkóp működése.
Közzétették az amerikai Terra műholdon repülő japán ASTER berendezéssel készült domborzati modellt. Az adatbázis a Föld csaknem teljes felszínének (99%-ának) a magassági adatait tartalmazza, 30 méteres felbontással.
Szerdán rövid időre kipróbálták a japán Vénusz-szonda hajtóművét, először azóta, hogy tavaly decemberben elvétette a pályára állást a Vénusz körül.
A kelet-afrikai ország délnyugati részéről készült a japán Daichi (ALOS) földmegfigyelő műhold hamis színezésű látható és infravörös űrfelvétel-kombinációja. A legfrissebb hírek szerint több mint valószínű, hogy a műhold végleg tönkrement.
Sajnos nem sikerült a fékező manőver, a japán Vénusz-szonda nem tudott a bolygó körüli pályára állni. Talán hét (!) év múlva újra megpróbálhatják...
A japán Daichi (ALOS) műhold radarmérései alapján sikerült összeállítani a teljes földfelszín erdősültségi térképét, 10 m-es felbontással.
Az egyik radaros, a másik optikai, de mindkettőt végső soron Észak-Korea tevékenysége motiválta.
A májusban indított japán földmegfigyelő hold június legvégén elérte végső pályáját és röviddel utána megkezdte próbaméréseit is. Íme az első nap látványos globális víz- és jégtérképe.
A H-2A hordozórakéta fő terhe egy a víz földi körforgását kutató japán műhold volt. Mellette egy dél-koreai távérzékelő hold és két másik kisebb japán űreszköz jutott Föld körüli pályára.
Ez volt a H-2A hordozórakéta huszadik startja.
A hét elején a japán Akatsuki szondával befejezték azt a fontos hármas manőversorozatot, amelynek révén az űreszköz 2015-ben ismét a Vénusz közelébe juthat.
Tanegasima szigetéről H-2A rakétával pénteken indult az optikai felderítő űreszköz.
Az irányítók feladták, nem tudták működésre bírni a Daichi (ALOS) távérzékelő mesterséges hold elromlott energiaellátó rendszerét.
A Vénusz körüli pályára állást december elején elvétő Akatsuki talán az előzetesen számítottnál rövidebb idő elteltével, öt év múlva kaphat egy második esélyt.
A májusban indult Akatsuki lefékezett és pályára állt a Vénusz körül. A manőver sikeréről csak később tudnak megbizonyosodni.
A QZSS műholdrendszer, amelynek első tagja ma sikeresen pályára állt Japánból, a szigetország műholdas helymeghatározást alkalmazó felhasználóit segíti majd.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu