Havonta jelentkező összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek. Kezdjük indiai hírekkel.

A Csándráján-3 ma sima leszállást hajtott végre a Hold déli pólusvidékén.

E havi sorozatunk befejező részében rakétákról és kooperációkról lesz szó.

A PSLV rakéta hét hasznos terhe közül hat – köztük a legnagyobb, egy radaros földmegfigyelő műhold – Szingapúrból érkezett.

Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Most főleg indiai híreket olvashatnak.

Az űreszközt a sriharikotai Satish Dhawan Űrközpont második indítóállásából, egy GSLV Mk.2 rakéta indította. Másodlagos rakománynak egy sor kisműholdat is elhelyeztek a rakétán.

Hasznos élettartamának végén a geostacionárius pályáról közel 400 km-rel magasabbra helyezték az indiai távközlési műholdat.

Kétrészes cikksorozatunk záró részében az indiai, szaúdi és ausztrál személyzetes űrprogramokkal foglalkozunk.

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térségről találnak olyan híreket, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Először indiai híreket olvashatnak.

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térségről találnak olyan híreket, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Pályára állt az Aditja-L1 (Aditya-L1), amely a Nap–Föld rendszer belső Lagrange-pontja felé tart.

...az indiai Csándráján-3 holdszonda. A Luna-25 kudarca után rajtuk a világ szeme.

Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, mégis érdekesek. Ezúttal űrhajósokról és járműveikről lesz szó.

Elindult a Csándráján-3 űrszonda, a cél a sima leszállás a Hold déli pólusvidékén.

Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Sorozatunk első részében a kínai űrállomáshoz kapcsolódó, második részében pedig a Hold kutatásával kapcsolatos híreket olvashattak. Zárásképpen: űrhajók, rakéták, űrhajósok.

A PSLV rakéta április 22-én két alacsony pályás szingapúri műholddal és az utolsó rakétafokozaton egyéb űrkísérletekkel startolt Sriharikotából.

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térségről találnak olyan híreket, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Indiai hírek következnek.

A PSLV rakéta fő hasznos terhe, egy óceánmegfigyelő űreszköz mellett nyolc apró nanoműhold került alacsony Föld körüli pályára.

Sriharikotából a legerősebb indiai rakéta indította a 648-as létszámúra tervezett Föld körüli flotta soron következő három tucat példányát.