A TV-D1 a készülő indiai emberes űrhajó mentőrakétás és ejtőernyős rendszerének kipróbálását célozta.
A TV-D1 a készülő indiai emberes űrhajó mentőrakétás és ejtőernyős rendszerének kipróbálását célozta.
Havonta jelentkező összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek.
India és a Hold, minden mennyiségben. Folytassuk e havi beszámolónkat a Csándráján-3 szondával kapcsolatos legújabb információkkal.
Pályára állt az Aditja-L1 (Aditya-L1), amely a Nap–Föld rendszer belső Lagrange-pontja felé tart.
...az indiai Csándráján-3 holdszonda. A Luna-25 kudarca után rajtuk a világ szeme.
Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, mégis érdekesek. Ezúttal űrhajósokról és járműveikről lesz szó.
Elindult a Csándráján-3 űrszonda, a cél a sima leszállás a Hold déli pólusvidékén.
Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Sorozatunk első részében a kínai űrállomáshoz kapcsolódó, második részében pedig a Hold kutatásával kapcsolatos híreket olvashattak. Zárásképpen: űrhajók, rakéták, űrhajósok.
A PSLV rakéta április 22-én két alacsony pályás szingapúri műholddal és az utolsó rakétafokozaton egyéb űrkísérletekkel startolt Sriharikotából.
A TV-D1 célja a mentőrakéta és az ejtőernyőrendszerek együttes tesztelése.
E havi sorozatunkat – az előző két, kizárólag Indiával foglalkozó fejezet után – egy-egy ausztrál, indiai, japán, illetve két kínai rövid hírrel zárjuk.
Havonta jelentkező összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek. Kezdjük indiai hírekkel.
A Csándráján-3 ma sima leszállást hajtott végre a Hold déli pólusvidékén.
E havi sorozatunk befejező részében rakétákról és kooperációkról lesz szó.
A PSLV rakéta hét hasznos terhe közül hat – köztük a legnagyobb, egy radaros földmegfigyelő műhold – Szingapúrból érkezett.
Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Most főleg indiai híreket olvashatnak.
Az űreszközt a sriharikotai Satish Dhawan Űrközpont második indítóállásából, egy GSLV Mk.2 rakéta indította. Másodlagos rakománynak egy sor kisműholdat is elhelyeztek a rakétán.
Hasznos élettartamának végén a geostacionárius pályáról közel 400 km-rel magasabbra helyezték az indiai távközlési műholdat.
Kétrészes cikksorozatunk záró részében az indiai, szaúdi és ausztrál személyzetes űrprogramokkal foglalkozunk. Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu