Űrtörténelmi esemény: sikeres volt az indiai Mars Orbiter Mission fékezőmanővere, ez az űrszonda is a vörös bolygó körüli pályára állt.

Az indiai PSLV hordozórakétával most pályára állított összes űreszköz külföldi, a fő hasznos teher a francia SPOT-7 távérzékelő hold volt.

India célja, hogy negyedik űrhatalomként saját erőből embereket juttasson a világűrbe. Kérdéses ugyanakkor a pénzügyi támogatás...

Kína a Holdon, India a Mars felé, az első űrindítás dél-koreai földről – a jelek szerint 2013 az űr éve volt Ázsiában.

Miért került tizedannyiba az indiai, mint az amerikai Mars-szonda? Hány haiku utazik a MAVEN-en? Mi köze van az új szondának a Curiosity-hoz?

A még a Föld körül keringő űreszköz pályamagasságát nem sikerült a kellő mértékben növelni. A hiba állítólag nem veszélyezteti a küldetés sikerét.

Ma pályára állt India első űreszköze, amelyet egy idegen bolygó kutatására küldenek.

Augusztus 19-én üzemanyag-szivárgás miatt le kellett fújni a startot, így a hányatott sorsú GSLV rakéta izgalommal várt visszatérésére még várni kell.

Az IRNSS-1A jelű űreszközzel az ország megkezdte saját műholdas helymeghatározó rendszerének kiépítését.

A PSLV rakéta fő hasznos terhe, a francia-indiai SARAL óceánkutató hold mellett még hat kis űreszköz állt poláris pályára, köztük az első osztrák műhold, és más „elsők” is.

Nemsokára megérkezik a vörös bolygóhoz egy indiai és egy amerikai űrszonda.

Az IRNSS-1B jelű műhold pénteken indult geoszinkron pályára.

Az indiai távközlési műhold indításáról szóló hír rutinszerűnek tűnhet, pedig nem az! A mostani sikeres starttal talán elszáll az átok a GSLV hordozórakétáról.

Az indiai Mars-szonda elhagyta a Föld körüli pályát, hogy 2014 szeptemberében lefékezzen a vörös bolygó mellett, és megkezdje ottani megfigyeléseit.

Kipróbálták a még mindig a Föld körül, de egyre magasabb pályákon keringő Mars Orbiter Mission (MOM) kameráját.

A ma indult indiai Mars-szonda földi követőállomásain magyar készítésű berendezések is szolgálják az ázsiai ország első bolygóközi küldetésének sikerét.

Az amerikai kormányintézményekben akár még hetekig is eltarthat a kényszerszünet, miközben Indiából is űrszondát indítanának a Mars felé. Ehhez pedig a NASA követőállomásait vennék igénybe...

Az Alphasat I-XL az első, amely az újonnan fejlesztett Alphabus platformra épült. Az ESA technológiai kísérletei is helyet kaptak rajta.

India is csatlakozik azoknak a táborához, akik saját navigációs műholdrendszert építenek ki.

A 2013-at beharangozó cikkünkből kimaradt, most bepótoljuk: ha minden jól megy, idén ősszel indulhat az első indiai űrszonda a Mars körüli pályára.