A ma indult indiai Mars-szonda földi követőállomásain magyar készítésű berendezések is szolgálják az ázsiai ország első bolygóközi küldetésének sikerét.

Az amerikai kormányintézményekben akár még hetekig is eltarthat a kényszerszünet, miközben Indiából is űrszondát indítanának a Mars felé. Ehhez pedig a NASA követőállomásait vennék igénybe...

Az Alphasat I-XL az első, amely az újonnan fejlesztett Alphabus platformra épült. Az ESA technológiai kísérletei is helyet kaptak rajta.

India is csatlakozik azoknak a táborához, akik saját navigációs műholdrendszert építenek ki.

A 2013-at beharangozó cikkünkből kimaradt, most bepótoljuk: ha minden jól megy, idén ősszel indulhat az első indiai űrszonda a Mars körüli pályára.

Idén még két PSLV rakétát indítanak, jövőre viszont bemutatkozna az utóbbi két alkalommal szerencsétlenül járt GSLV rakéta indiai gyártású harmadik fokozattal szerelt, javított változata is.

Indiai PSLV rakétával indult a francia-indiai időjárás- és klímakutató űreszköz. Útitársa három mikroműhold volt.

India legnagyobb hordozórakétája, a GSLV a mai startot követő egy percen belül szerencsétlenül járt.

Múlt csütörtökön a legnagyobb teljesítményű indiai hordozórakétához fejlesztett új, folyékony hidrogén és oxigén hajtóanyagú harmadik fokozat kísérleti indítása nem sikerült.

Az Oceansat-2 mai startja volt az ország huszadik sikeres űrindítása.

Ma pályára állt India első űreszköze, amelyet egy idegen bolygó kutatására küldenek.

Augusztus 19-én üzemanyag-szivárgás miatt le kellett fújni a startot, így a hányatott sorsú GSLV rakéta izgalommal várt visszatérésére még várni kell.

Az IRNSS-1A jelű űreszközzel az ország megkezdte saját műholdas helymeghatározó rendszerének kiépítését.

A PSLV rakéta fő hasznos terhe, a francia-indiai SARAL óceánkutató hold mellett még hat kis űreszköz állt poláris pályára, köztük az első osztrák műhold, és más „elsők” is.

A PSLV rakéta vasárnap pályára állította a SPOT-6 francia kereskedelmi földmegfigyelő műholdat, és egy kis japán kísérleti egyetemi holdat is.

Az ázsiai ország ezzel belépett azon űrhatalmak szűk körű klubjába, amelyek képesek saját radaros távérzékelő hold gyártására és pályára állítására – mind polgári, mint katonai felderítő alkalmazások céljára.

Igaz, most a kisebb PSLV rakéta indult, és nem a tavaly kétszer is szerencsétlenül járt GSLV.

A PSLV hordozórakéta első számú utasa a Cartosat-2B jelű, új indiai földmegfigyelő mesterséges hold volt.

2010-ben az ázsiai ország közel 40 százalékkal többet költhet majd űrkutatásra, mint az elmúlt esztendőben!

A tavaly októberben indított, a Hold körül keringő Csándráján-1 váratlanul, idő előtt felmondta a szolgálatot.