A PSLV rakéta fő hasznos terhe, a francia-indiai SARAL óceánkutató hold mellett még hat kis űreszköz állt poláris pályára, köztük az első osztrák műhold, és más „elsők” is.
A start február 25-én, magyar idő szerint 13:31-kor történt India keleti partjai mellől, Sriharikota szigetéről, a Satish Dhawan Űrközpontból – ez az indiai hordozórakéták indításának megszokott helyszíne.
A SARAL (a mozaikszó eredete Satellite with ARgos and ALtiKa) az Indiai Űrügynökség (ISRO) és a Francia Űrügynökség (CNES) 2007-ben indított közös vállalkozása. Fő célja radaros elven működő magasságmérés a tengerek fölött, a globális óceáni áramlások követése. Az ilyen berendezések a műholdról lebocsátott majd lentről visszaverődött radarimpulzusok futási idejének méréséből állapítják meg a tenger szintje fölötti magasságukat. A műhold pozíciójának pontos ismeretében így a tengerfelszín magassága mérhető. Az új műhold elsődleges fedélzeti műszere az AltiKa. Ez lesz az első olyan radaros altiméter a világűrben, amely a Ka jelű sávban (35,75 GHz frekvencián) működik, innen az elnevezése is. A korábban alkalmazottaknál rövidebb hullámhossz pontosabb távolságmérésekre, nagyobb felbontásra ad lehetőséget, és a hullámterjedést zavaró ionoszférikus késleltető hatás is minimális. Az AltiKa tengermagasság-adatainak várható pontossága 8 mm-es lesz, a régebbi műholdas altiméterekkel elérhető kb. 2,5 cm-rel szemben. A magas frekvenciának ugyanakkor hátránya is van, a méréseket jobban zavarja például a csapadék.
Fent a francia-indiai SARAL műhold 800 km magas poláris napszinkron pályán, fantáziaképen. Lent az altiméteres mérések elvét bemutató ábra. (Képek: CNES)
A SARAL altiméteres programjának feladata a nemrég tönkrement európai Envisat és a még csak készülődő Sentinel-3 műholdak működési ideje közötti hézag betöltése. Hasonló munkát végez, mint a francia-amerikai együttműködésben készült, 2008-ban indított és jelenleg is működő Jason-2. Az egyszerre, egy időben dolgozó altiméteres műholdak nagy előnye, hogy velük jobb lefedettséggel, pontosabban lehet rekonstruálni a világ tengereinek vízszintváltozásait. A SARAL magával viszi még az Argos-3 berendezést, amivel az 1986 óta működő francia műholdas nyomkövető rendszerbe kapcsolódik be. Ennek működési elve, hogy viszonylag egyszerű és kisméretű földi rádiós jeladók rendszeresen ismételt adásait alacsony pályákon repülő műholdakon veszik. Az adók helyzetét a rádiófrekvencia Doppler-eltolódása alapján számolják ki. Alkalmazási területei többek közt: környezetvédelem, óceánmegfigyelés, tengeri járművek mozgásának és jeladóval ellátott állatok vonulásának követése.
Ami a másik hat műholdat illeti, azokat itt egyelőre csak felsoroljuk, hiszen egyikük-másikuk megérdemel majd egy részletesebb külön cikket is! A hat hold négy országból (Ausztria, Dánia, Kanada, Nagy-Britannia) származik. A kanadai NEOSSat (Near-Earth Object Surveillance Satellite) egy kis űrtávcső, amely a Földre akár potenciális veszélyt is jelentő kisbolygók feltérképezésére készült – ez az elmúlt egy-két hét híreinek fényében a közvélemény számára is időszerűnek tűnő feladat. Az ugyancsak kanadai Sapphire egy kis, kifejezetten katonai célú műhold, az ország első ilyen típusú űreszköze. Optikai teleszkópjával más, magasabban keringő műholdak mozgását kémleli, egészen a geoszinkron pályákig.
Kanadai közreműködéssel, a Torontói Egyetem mérnökeinek tervei alapján Ausztriában, a Grazi Műegyetemen készült a BRITE-Austria (más néven TUGSat-1). Ez a majdan hat holdból álló BRITE (Bright-star Target Explorer) hálózat részeként egy kis teleszkópot visz magával csillagászati célú megfigyelésekre, az égbolt legfényesebb csillagai fényességváltozásainak követésére. A 20 cm-es élű kocka alakú űreszköz nyugati szomszédunk első önálló műholdja. Vele együtt indult az indiai rakétával egy kanadai társa, UniBRITE (CanX-3A) néven. A leírásuk szerint a valaha pályára állított legkisebb űrcsillagászati távcsövekről van szó. A program harmadik résztvevője Lengyelország. Az ő két műholdjuk (Lem és BRITE-PL2), valamint két másik kanadai gyártmány (BRITE-CA1 és BRITE-CA) valamikor a jövőben kerül sorra.
Az ugyancsak most startolt AAUSAT-3 egy Dániában gyártott egyetemi hold (CubeSat), a Grönland körüli tengeri hajóforgalom követésével próbálkozik majd a hajók rádióadásai alapján. Végül, de nem utolsó sorban a STRAnD-1 egy brit készítésű, okostelefonos technológiát alkalmazó apró űreszköz, a maga nemében szintén azt első a világűrben. „Fedélzeti számítógépe” egy Google Nexus One okostelefonon alapul, és azt szeretnék vele a gyakorlatban is igazolni, hogy a viszonylag olcsón hozzáférhető földi technológia alkalmas akár egy műhold irányítására is.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Indiai űrtervek a következő évekre
Elindult a Jason-2
Tíz év a klímakutatás szolgálatában: Jason-1
Műholdas nyomkövetés a tengeren
Műholdas madárkövetés
Műholdakkal az elefántfókák nyomában
PhoneSat: okostelefonokat az űrbe!
A PSLV rakéta C20 jelzésű startja (Spaceflight Now)
SARAL/AltiKa (CNES)
A PSLV startjának és hét műholdjának leírása (Nasaspaceflight.com)