A ma indult indiai Mars-szonda földi követőállomásain magyar készítésű berendezések is szolgálják az ázsiai ország első bolygóközi küldetésének sikerét.
A Mars Orbiter Mission (MOM) november 5-én, közép-európai idő szerint délelőtt 10:08-kor startolt Indiából, egy PSLV-XL hordozórakétával. Az Indiai Űrügynökség (ISRO) szondája azóta sikeresen Föld körüli pályára állt, 247 km és 23 566 km között változó felszín feletti magasságban keringve. A következő hetekben a fedélzeti hajtóművekkel fokozatosan emelik a pályamagasságot, míg november 30-án egy végső nagy manőverrel a Mars felé vezető pályára lendítik az űrtörténelmi jelentőségű szondát. Ezután mintegy 10 hónapot utazik, mire a Mars körüli pályára áll. Mind a Föld körüli pályán, mind a program későbbi, bolygóközi szakaszán fontos szerepet töltenek be a földi követőállomások, amelyek az irányítók és az űreszköz közötti rádiókapcsolatot biztosítják.
A világszerte nagy érdeklődéssel kísért projektnek magyar vonatkozása is van! A követőállomásokra a budapesti székhelyű BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. űrtechnológiai részlege szállította azokat az S- és Ku-sávú speciális, ún. fáziskoherens 3 csatornás vevőegységeket, amelyek segítségével venni lehet a Marshoz küldött űrszonda telemetriai és Doppler-jeleit. A küldetés során a földi állomásoknak pontosan követniük kell, hogy az űrszonda az előre kiszámított pályán halad-e. Ezt a feladatot a többcsatornás, fáziskoherens vevőberendezésekkel látják el. Amennyiben az űrszonda eltérne a számára kijelölt pályától, a vett jelek fázishelyzetének eltérései ezt azonnal jelzik és a földi vezérlőállomások pályakorrekciós parancsokat tudnak küldeni a szondának. Természetesen a szondának is van saját navigációs rendszere, de a Földről történő pozíció-meghatározás elengedhetetlen.
A BMCD35 háromcsatornás S-sávú konverter. (Képek: BHE Bonn Hungary Kft.)
A BHE erős nemzetközi versenytárgyaláson nyerte el a megbízást, amit az ISRO teljes megelégedettségére teljesített. A Földet elhagyó űrszondák esetében mindenképpen a mélyűri követőhálózat feladata a szondákkal való kommunikáció. Ez igazi technikai kihívás, hiszen az ilyen távolságból érkező jelek már többnyire belesüllyednek a zajba. Ebből a zajból kell „kibányászni” a venni kívánt jeleket.
A magyar cég már hónapokkal korábban leszállította a megrendelt berendezéseket. Ezek egy része az Indiában működő, 32 m antennaátmérőjű mélyűri követőállomáson dolgozik, a többi pedig speciálisan erre a célra épített úszó követőhajók fedélzetén található. Jelenleg a két hajó egyike a Fidzsi-szigetektől kb. 2000 km-re, a Csendes-óceánon úszik. A Föld forgása következtében az űreszköz időnként kikerül egy adott állomás látómezejéből, jelei nem vehetők. Ezért a folyamatos kapcsolattartás biztosítása érdekében a nagy űrügynökségek kisegítik egymást. Így a NASA és az ESA mélyűri követőállomásai is segítenek az indiai programban.
Ez az első alkalom, hogy magyar űripari cég által tervezett és épített berendezés aktívan részt vesz egy bolygóközi űrszonda irányításában. Ezzel a hazai űrszakma ismét bebizonyította, hogy képes aktív részt vállalni a legszínvonalasabb nemzetközi űrprogramokban. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Indiából a Marshoz
Az indiai Mars Orbiter Mission (nasaspaceflight.com)
Az indiai Mars Orbiter Mission (Spaceflight Now)
Képes beszámoló a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) tegnapi székesfehérvári rendezvényéről.
