Elindult a Csándráján-3 űrszonda, a cél a sima leszállás a Hold déli pólusvidékén.
A Csándráján-3 (Chandrayaan-3) elődjének, a 2-es számú indiai holdszondának a hibáját szeretné kijavítani. A 2019-es programban a Hold körül dolgozó egység ugyan sikeresen pályára állt és végzi feladatait, a Vikram nevű leszállóegységgel azonban nem sikerült épségben elérni az égitest felszínét. Az a leereszkedés utolsó fázisában – feltehetően szoftverhiba miatt – a felszínbe csapódott és megsemmisült. Ezért az indiaiak elkészítették a Csándráján-3-at, amely azonban keringő űrszondát nem visz magával, csak a sima leszállásra összpontosít. Az új indiai űrszonda július 14-én magyar idő szerint 11:05-kor startolt egy LVM-3 (korábbi nevén GSLV Mk.3) rakétával Sriharikotából, a Satish Dhawan Űrközpontból.
A második Vikram egység és a rajta utazó kis Pragyan rover a Holdon való leszállásra készül. (Kép: DOS / ISRO)
Ha a küldetés sikeres lesz, India lesz az Egyesült Államok, a volt Szovjetunió és Kína után a negyedik ország, amely valaha sima holdraszállást hajt végre egy űreszközzel. Ráadásul ez lesz az első eset, hogy a Hold valamelyik pólusvidéke közelében hajtanak végre landolást, a korábbi automata szondák és emberes űrhajók ugyanis mind alacsonyabb szélességeken érték el a felszínt. A 6 milliárd rúpia (73 millió amerikai dollár) költségű küldetést az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) vezeti. A remélt leszállás után a kutatók azt tervezik, hogy elindíthatják a holdjárművet az égitest tulajdonságainak tanulmányozására.
Az ISRO szerint – és ezt a véleményt a többi űrügynökség is osztja – a Hold déli pólusa különösen érdekes, mert egyes részei tartósan árnyékban maradnak, ami felveti annak a lehetőségét, hogy először vegyenek mintát a Hold jégéből. Ráadásul a Hold déli sarka közelében lévő nagy kráterek felszíni anyaga a korai Naprendszer összetételére utalhat. A térség geológiája nagyon eltér az amerikai Apollo-küldetések körüli régiókétól, így a Csándráján-3-tól érdekes új eredményeket várnak a kutatók.
India harmadik Hold-küldetését a háromfokozatú rakéta elnyúlt, 170 km és 36 500 km közötti magasságú elliptikus átmeneti pályára állította. Egy bő 2 tonna tömegű meghajtó modul viszi a Hold körüli, 100 km magas körpályáig a landerből és a holdjáróból álló egységet. Az 1,75 tonnás Vikram egy a hatkerekű, 26 kg-os rover visz magával, mindkettőt legfeljebb 14 napos működésre tervezték (vagyis nem fogják túlélni a holdi éjszaka jelentett alacsony hőmérsékletet). Az ISRO szakemberei a Csándráján-2-vel történtekből tanulva mind a hardveren, mind a szoftveren változtatásokat végeztek. Öt helyett négy fékező hajtómű, több üzemanyag, erősebb lábak, nagyobb napelemek kerültek az egységre és átdolgozták a sima landolást megelőző műveletek sorozatát. Ha minden jól megy, a leszállás a Holdra augusztus 23-án várható.
A leszállásban részt nem vevő meghajtó modul szolgál majd kommunikációs átjátszó állomásként, tartalékul pedig a Csándráján-2 Hold körül keringő egységét is használhatják erre a célra. A meghajtó modulra egyetlen műszer került fel, a SHAPE (Spectro-polarimetry of HAbitable Planet Earth), amely a Földről visszaverődő napfény színképéről és polarizációjáról gyűjt adatokat annak érdekében, hogy az információt a kutatók hasonló tulajdonságokkal rendelkező exobolygók keresésére használhassák.
A leszállóegység tudományos műszerei mérik majd az ionok és elektronok sűrűségét a Hold felszíne közelében, valamint hogy ez hogyan változik az idő függvényében, a Hold felszínének hőmérsékletét, a regolit hővezető képességét, holdrengéseket detektálnak és vizsgálják az égitest dinamikáját. Hasonló típusú méréseket végeztek ugyan az amerikai Apollo űrhajók és a kínai Csang'e (Chang'e) űrszondák is, de más helyszíneken, közelebb a holdi egyenlítőhöz. Minden újonnan vizsgált helyen várhatók érdekes új adatok, meglepetések.
A Csándráján-3 céljai persze nem csak tudományosak. Amint az elmúlt időszak kudarcai jelzik, a sima leszállás a Holdon kihívást jelent. Az égitestre való eljutás ráadásul csábító cél, így presztízsfeladat is India (és más nemzetek) számára.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ázsiai mozaik – 2023. június (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. március (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. február (1. rész)
Itt csapódott be...
Megvan a Vikram?
Indiának sem sikerült...
Vikram és Pragyan
India a Holdra tart a Csándráján-3 leszálló űrszondával (Nature)
A Csándráján-3 indítása (Spaceflight Now)