Megvan a Vikram?

Állítólag a Csándráján-2 keringő űrszondával készített képeken látják az indiai leszállóegységet, de a kapcsolatfelvételi próbálkozások sikertelenek.

Mint emlékezetes, a második indiai holdszonda leszállóegységével szeptember 6-án, a Hold felszínére való leereszkedés közben, kb. 2 km magasságban szakadt meg a rádiókapcsolat. Onnantól az űreszköz sorsa ismeretlen, az előzetes feltételezések szerint a sima leszállás nem sikerült, a Vikram egység – és vele a Pragyan holdjármű – az égitest felszínébe csapódhatott.

Szeptember 8-án az Indiai Űrügynökség (ISRO) bejelentette, hogy a Csándráján-2 (Chandrayaan-2) keringőegysége, miközben elrepült a tervezett leszállóhely fölött, OHRC (Orbital High Resolution Camera) műszerével megtalálta a Vikram leszállóegységet. Az ISRO ugyanakkor erről egyelőre képet nem tett közzé, és bár állítólag a szonda kb. 500 m-re a tervezett helyszíntől, egyben látható, a hivatalos hírekben arról sem volt szó, hogy milyen lehet a berendezés állapota.

A Bengaluru (Bangalore) melletti központból a földi irányítók továbbra is próbálják helyreállítani a kommunikációs kapcsolatot a Hold felszínére talán épségben leérkezett Vikram egységgel. Ezt 14 napon át biztosan folytatják, bár a sikernek feltehetően minimális az esélye. Mindenesetre a leszállóegységet eleve csak egy holdi nappalon (kb. két héten) át történő működésre tervezték, a berendezései akkor sem vészelték volna át a holdi éjszaka hidegét, ha minden rendben ment volna a leereszkedéssel.

A Csándráján-2 lett volna az első indiai űrszonda, amelynek egyik egysége sima leszállást hajt végre a Hold felszínén, méghozzá a déli pólushoz olyan közel, ahová még senki más nem jutott. Ha sikerült volna, India vált volna a negyedik országgá, akik űreszközt szállítanak le a Holdon. Az ISRO közleménye szerint bár a sima leszállás nem sikerült, a szükséges technológiákat 90-95%-os sikerrel demonstrálták.

A Csándráján-2 űrszonda keringőegysége. (Fantáziakép: ISRO)

A júliusban indított, augusztus végén a Hold körüli pályára állt Csándráján-2 szonda keringőegysége rendben működik, tovább figyeli az égitestet, sőt a várakozások szerint sokkal tovább (akár 7 évig) is bírhatja, mint az előzetesen tervezett 1 éves működési élettartam. Fedélzetén nyolc tudományos műszeregyüttest helyeztek el. Kamerájával az eddigi legjobb (30 cm-es) felszíni felbontású képeket tudják készíteni a Hold körüli pályáról.

Kapcsolódó cikkek:
Indiának sem sikerült...
GYORSHÍR: A Hold körül az indiai szonda
GYORSHÍR: Úton India második holdszondája
Vikram és Pragyan

Kapcsolódó linkek:
A keringőegység látta a Vikram leszállóegységet a Holdon (Space.com)
Hivatalos Csándráján-2 közlemények (ISRO)