Ukrajna augusztus végén sikeres támadást hajtott végre egy az orosz hadsereg által is használt óriás krími rádióteleszkóp ellen.
Ukrajna augusztus végén sikeres támadást hajtott végre egy az orosz hadsereg által is használt óriás krími rádióteleszkóp ellen.
Az 53 évvel ezelőtt indított, eredetileg a Vénuszra szánt, de a Föld körüli pályán ragadt szovjet űrszonda most már napokon belül a légkörbe léphet.
A 2009 óta a Hold körül keringő amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) űrszonda kamerája megörökítette az új krátert.
1976 óta először szeretnének visszatérni a Hold felszínére az orosz űrkutatók.
A tesztek eredményeinek birtokában Oroszország minimum 8 hónappal később indítja a soron következő holdszondáját.
Az év végéig aláírhatják azt a megállapodást, amely szerint az amerikaiakat az oroszok váltják az Európai Űrügynökség partnereként a Mars kutatására az évtized második felében induló programban.
A sorozatos kudarcokat furcsa ötletek, abszurd magyarázatok sorozata kíséri. Miért hibásodott meg és hol esett le a szerencsétlenül járt orosz Phobos-szonda? Talán sosem derül ki...
A start után Föld körüli pályán ragadt űrszonda a legutóbbi előrejelzések szerint feltételezhetően január 15-én este éri el a sűrűbb légrétegeket, és valahol Chile partjainál ér földet (pontosabban: vizet) a Csendes-óceánban – talán...
Ha mégis ránk esne valami – persze nem fog –, akkor jó ha tudjuk, ki a felelős... Gál Gyulának, a világűrjog nemzetközi szaktekintélyének írása.
Az orosz Mars-szonda a múlt heti biztató jelek ellenére hallgat, így még kevesebb a remény arra, hogy bármi hasznosat tudnának vele tenni.
A Vénuszhoz indították, de a Föld körüli pályán ragadt. Bő fél évszázad után többé már nem lehet riogatni az egykori szovjet űreszköz visszatérésével.
Tegnap végét ért az első rejtvényforduló, amelyben a nemrég megjelent Új űrkorszak kapujában című tanulmánykötetet lehetett megnyerni.
CIKKÜNK FRISSÜLT! Közel fél évszázadnyi kihagyás után próbálkozik Moszkva újból (automata) holdraszállással, de Oroszország most először. A cél a déli pólusvidék volt, de most már hivatalos, hogy a leszállás nem sikerült!
De nem a Vénuszra, hanem a Földre, ugyanis a sikertelen szovjet szonda Kozmosz–482 néven fél évszázada a Föld körül kering.
Júniusban születésének 100. évfordulóján Moszkvában emlékeztek a szovjet–orosz űrkutatás ikonikus alakjára.
A hivatalos orosz vizsgálat végén megnevezték a valószínű okot, amiért elveszhetett a Mars Phobos holdjára szánt, de végül a földi légkörben elégett űrszonda.
Visszatértek végre a bolygónk környezetét elhagyni nem tudó orosz űrszonda darabjai – már amelyek átvészelték a sűrű légkörben való fékeződést. Vége a sajtó által is fűtött várakozásoknak.
Az orosz űrügynökség vezetője azzal a hajmeresztő feltételezéssel állt elő, hogy a közelmúlt orosz űrkudarcai mögött talán külföldi erők „aknamunkája” állhat.
A szerencsétlen kimenetelű orosz Mars-küldetés a hónap közepén érhet teljesen véget, amikor a Föld körüli pályán ragadt űrszonda túl alacsonyra kerülve belép a sűrű légkörbe.
Ez az ESA ausztráliai követőállomásán sikerült, bár telemetriai adatokhoz nem jutottak. De legalább életjelet adott magáról a Fobosz-Grunt – most először, mióta alacsony Föld körüli pályán ragadt ahelyett, hogy már a Mars felé tartana.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu