CIKKÜNK FRISSÜLT! Közel fél évszázadnyi kihagyás után próbálkozik Moszkva újból (automata) holdraszállással, de Oroszország most először. A cél a déli pólusvidék volt, de most már hivatalos, hogy a leszállás nem sikerült!
Frissítés – 2023.08.20. 11:31, Budapest: A Roszkoszmosz Telegram-csatornáján HIVATALOSAN közölte, hogy a 19-én, moszkvai idő szerint 14:57-kor megszakadt adatkapcsolatot nem sikerült a földi állomások és a Luna-25 között helyreállítani. A (lentebb említett) 19-én 14:10-kor kezdett korrekciós manőver elemzése pedig kimutatta, hogy az általa kialakított pálya azt eredményezte, hogy a szonda a felszínbe csapódott.
Frissítés – 2023.08.20. 11:11, Budapest: A RussianSpaceWeb NEM HIVATALOS jelentése szerint, mivel a Hold augusztus 19-én 21:00 moszkvai idő szerint lenyugodott, a Roszkoszmosz mélyűri követőhálózatának már nincs esélye a kapcsolatfelvételre. A kapcsolatfelvétel augusztus 20-án reggel lesz lehetséges. Először a NIP-15-ös (Usszurijszk, Távol-kelet), majd a NIP-14 Medvezsje Ozero (Moszkva környéke), végül a (jelenleg orosz megszállás alatt lévő) Jevpatorija (Krim-félsziget) állomás (NIP-16) kísérelheti meg a kommunikáció helyreállítását.
Frissítés – 2023.08.20. 10:31, Budapest: A Zakrity Koszmosz és a Jura Prosztyi Telegram-csatornák NEM HIVATALOS jelentései moszkvai idő szerint augusztus 19-én 23:15 és 24:00 között azt sugallták, hogy az augusztus 21-i leszállást megelőző utolsó pályahelyesbítés alkalmával a hajtómű egy programozási hiba miatt túl sokáig (másfélszer hosszabb ideig?) működött, ennek következtében az űreszköz LETÉRHETETT a pályáról és BECSAPÓDHATOTT a felszínbe.
Frissítés – 2023.08.20. 09:55, Budapest: A Roszkoszmosz moszkvai idő szerint 19-én 18:35-kor kiadott beszámolója szerint moszkvai időben augusztus 19-én 14:10-kor a Luna-25 megkezdte a leszállás előtti utolsó pályaigazító manővert. Ennek során (egy közelebbről egyelőre meg nem nevezett) „rendkivüli helyzet” állt elő. A szakemberek megkezdték az esemény vizsgálatát.
Frissítés - 2023.08.20. 08:00, Budapest: Egyelőre nem világos, hogy érinti a 21-ére tervezett landolást, de valószínűleg késlelteti, hogy a hírek szerint egy a landolást elősegítő, tervezett pályamódosító manőver során rendellenesség lépett fel, azt nem tudták megfelelően végrehajtani. A Roszkoszmosz szakemberei elemzik a helyzetet.
A (helyi időben) augusztus 11-i startot követően, az 1750 kg induló tömegű szonda augusztus 16-án állt rá a Hold körüli 100 km magas pályára. A landolást várhatóan augusztus 21-én kísérlik meg, a Boguslawsky-krátertől északra. A leszállási ellipszis központi koordinátái 69,545° fok déli szélesség és 43,544° keleti hosszúság.
Mielőtt elmerülünk a Luna-25 leszállási tervének, illetve a beépített tudományos berendezéseknek a részleteibe, nagyon röviden tekintsük át a korábbi történéseket. Előtte azonban egy magyarázat, hisz nem biztos, hogy minden olvasónk számára világos a felvezető mondat: „Közel fél évszázadnyi kihagyás után próbálkozik Moszkva újból holdraszállással, de Oroszország most először.” Nos, a helyzet az, hogy a Luna sorozat 24-es példánya még 1976. augusztus 9-én indult Bajkonurból a Hold felé egy Proton-K rakéta és DM gyorsítóblokk „hátán”, hogy utána 18-án sikeres leszállást hajtson végre égi kísérőnk felszínén. A rendszer tetején található visszatérő tartály pedig a mintavevő berendezéstől kapott 170 gramm holdporral másnap szállt fel, hogy útját végül augusztus 22-én, 200 km-re Szurguttól egy sikeres szibériai leszállással fejezze be.
A Luna-24 1:1 méretarányú makettje a CUP (centr upravlenyija paljotami = repülésirányító központ) múzeumában
Nos, a fővárost akkor is és most is Moszkvának hívták, ám közben a Szovjetunió fővárosából Oroszország fővárosává változott, és bár Bajkonur is ugyanott van, mint 1976-ban, a körülötte lévő óriási térséget már nem Kazah SZSZK-nak, hanem Kazahsztánnak hívják. (A Luna-25 nem is onnan, hanem az azóta megépült orosz távol-keleti Vosztocsnijból indult.) Egy dolog viszont azonos! A Luna 24-et is és -25-öt is a Lavocskin vállalat építette.
A Hold felszínére eljutott korábbi szovjet landerek és a Luna-25 (egyelőre még tervezett) leszállóhelyei
Nyúlik, mint a rétestészta
2006. július 25-én, azaz kicsivel több mint 17 évvel ezelőtt (!) jelent meg az a cikk az Űrvilág portálon, melynek a címe az volt, hogy Oroszország újabb holdszondát indít! Abban a cikkben az Aviation Week and Space Technology lapra hivatkozva többek között azt írtuk, hogy „a Hold körül keringő anyaszonda összesen 13 (további) űreszközt szállít a Holdhoz: a leszállóegység mellett 12 penetrátort. A penetrátorok közül kettő az Apollo-11, illetve az Apollo-12 leszállási területén fúródna a talajba. (…) A leszállóegység a Hold deli pólusa közelében szállna le, hogy ott víz jeleit közvetlenül kutathassa. (…) Az indítás legkésőbb 2012-re várható. A korábbi Luna-szondákat is gyártó Lavocskin kutatóintézet építi ezúttal is a Luna-sorozatba illő, Luna-25 vagy Luna-Glob néven futó űrszondaegyüttest.”
Nos, a fentiekből mára az építő intézmény, a szonda neve és a leszállóegység célpontja – a déli pólusvidék – maradt meg. A start dátuma 11 évvel későbbre módosult, keringő egység nem (csak Hold körüli pályára szállító egység) készült, a penetrátorokból pedig – az orbiterhez hasonlóan – nem lett semmi. A Luna-25 története igazi rétestésztává nyúlt, aminek okai számosak, és erre itt most nincs is hely kitérni. A lényeg, hogy 2021 augusztusában már a következőket írtuk: „A tervek szerint az orosz visszatérésre idén év végén került volna sor. Az elképzelés az volt, hogy Vosztocsnijból 2021. október 1-jén egy Szojuz-2.1b/Fregat rakétarendszerrel elindul a Holdhoz a Luna-25, és az utolsó negyedévben sima leszállást hajt végre a Hold déli pólusvidékén, a Boguslawsky-kráterben. (…) Most azonban a Lavocskin bejelentette, hogy a tesztek eredményeként a startot legalább 2022 májusáig elhalasztják. A közlemény túl sok részletet nem közöl, csak annyit mond, hogy »több időre van szükség a sikeres tesztekhez«, illetve hogy »még mindig dolgoznak a leszállórendszer biztonságossá tételén«”
Pályára állás és leszállás
Mint látható, végül a fenti startdátumot sem sikerült tartani, hisz a Luna-25 végül csak 2023. augusztus 11-én indult el a Hold felé Vosztocsnijból
Ráadásul úgy, hogy az orosz–ukrán háború mellékhatásaként már nem volt a fedélzetén az ESA által fejlesztett PILOT-D kísérleti navigációs kamera (melyet a majdani európai nehéz holdi teherszállító rendszerhez – a EL3, European Large Logistics Lander – fejlesztenek), hisz azt az ESA leszereltette. (Erről itt írtunk.)
Innentől viszont a dolgok rendben haladtak! A Szojuz rakéta négy oldalsó gyorsító fokozatának felkutatására küldött Mi-8-as helikopterek még 11-én megtaláltak azokat (a lenti kép). A helyszínen mintát vettek a talajból, hogy ellenőrizzék az esetleges szennyezettséget. A további fokozatok után kutató Tu-134-es munkája viszont egyelőre nem hozott eredményt.
Ugyanezen a napon bejelentették, hogy az augusztus 14–20. között a kubinkai légibázison sorra kerülő Armija’24 (Hadsereg’24) haditechnikai konferencián és kiállításon bemutatják a Luna-25 1:1 méretarányú makettjét. Eközben (moszkvai idő szerint 16 órakor) a Fregat fokozat 46 másodperces járatásával – még a Föld körüli pályán – elvégezték az első korrekciót.
Augusztus 13-án, a Földtől 310 ezer km-re (ez a geoszinkron holdak pályamagasságának kb. nyolc és félszerese) a szonda megörökítette a Földet (fent) és a Holdat (lent)
A Luna-25 végül augusztus 16-án sikeresen ráállt az első Hold körüli pályára, majd másnap elkészítette első nagyfelbontású felvételét a tervezett leszállási körzetről (lent). Augusztus 18-án (moszkvai idő szerint 9:20-kor) az űrszonda saját hajtóművének 40 másodperces működtetésével beállították a közel végleges pályát, ami már szinte közvetlen előkészítése volt a landolásnak.
A felszíni munka
A Luna-25 leszállását 21-én tervezik, a három lehetséges helyszín 30 × 15 km-es ellipszisének központi koordinátái pedig az alábbiak:
A Luna-25 fedélzetén 30 kg össztömegben helyeztek el berendezéseket. Az alábbi ábrán a vörös 1-es a manipulátorrendszert jelöli. A kék gömbök a regolit vizsgálatára szolgáló berendezéseket jelölik. Ezek LAZMA-LR lézeres tömegspektrométer (2), a LISZ-TV-RPM infravörös spektrométer (3) és az ADRON-LR (4) aktív eszköz a neutronsugárzás mérésére. A két sárga pötty a regolit és az exoszféra tulajdonságait vizsgáló eszközöket jelöli. Ezek az ARIESZ-L töltött- és semlegesrészecske-detektor, illetve a PmL nevű por- és mikrometeorit-detektor.
(Képek: Roszkoszmosz)
Ezeken kívül a Luna-25-ön elhelyeztek még
Kapcsolódó cikkek:
A felszíni munka tervezett időtartama egy földi év.
Luna-25: orosz űrszonda tart a Holdra
A Holdra sem mennek az oroszokkal
GYORSHÍR: Csúszik a Luna-25
Oroszország újabb holdszondát indít!
Egy friss tanulmány szerint központi csillagunk 11 éves aktivitási ciklusa hatással lehet arra, hogy mennyi a felhő a Naprendszer legkülső nagybolygóján.
