Elmúlt az utolsó lehetséges időpont is, amikor még a szomszéd bolygó felé irányíthatták volna az orosz űrszondát.

Folytatódnak a Föld körüli pályán ragadt orosz Mars-szonda megmentésére irányuló műveletek. Ha nem sikerül a hajtóművet beindítani, hamarosan újabb lehulló űrszemétdarab miatt izgulhatunk.

...a Föld körüli pályát azonban egyelőre nem. A Fobosz-Grunt Bajkonurból indult kalandos útjára, hogy ha minden jól megy, egy egysége végül a Mars nagyobbik holdjáról származó talajmintával térjen vissza 2014-ben.

A többszörösen újratervezett, megerősített szondasorozat hetedik tagja volt az első, amely kibírta a Vénusz poklát. Negyven éve startolt az Esthajnalcsillag első meghódítója.

Az amerikai LRO szonda új képei ezúttal a szovjet holdfelfedező eszközök sikereiről is „bizonyítékot szolgáltattak”.

A hatvanas évek végét Moszkvában töltöttem, illetve aspirantúrán dolgoztam a Szovjet Tudományos Akadémia Asztroszovjet nevű csillagászati kutatóintézetében – kezdi visszaemlékezését Horváth András.

A tervek szerint az idén induló orosz Fobosz-Grunt űrszonda néhány igen strapabíró földi élőlényt is magával visz a Mars holdjára.

A 2007-es év az előkészületek éve az orosz űrkutatók számára. Évről évre arról hallani, hogy feltörekvőben az orosz űripar, talán tényleg eljött az ideje, hogy a hírek valóra váljanak. A hírek mindenesetre erről tanúskodnak.

Bár a hivatalosan elfogadott tervekben eddig is szerepelt, orosz illetékesek most ismét megerősítették a Fobosz-Grunt űrszonda indítását. Az 1996 óta első orosz űrszonda 2009 októberében indul a tervek szerint.

Ilyen címek a bulvársajtóban olvashatóak időnként, most mégis kölcsönvettük, mert szóról szóra igaz: ma 40 éve szállt le az első ember építette űreszköz (a Luna-9) a Holdon.

Nem sok esély van a Föld körüli pályán maradt orosz Mars-szonda megmentésére, de még nem adták fel.

Az orosz Mars-szonda alacsony Föld körüli pályán ragadt, a Marsra vezető pálya elérésére szolgáló két hajtóműindítás egyike sem sikerült. Ha a hiba szoftveres eredetű, akkor van még remény a javításra, mivel a fedélzeti üzemanyagkészletből semmi sem fogyott.

Az Orosz Űrügynökség kijelölte a Marshoz induló, a Phobos holdról anyagmintát visszahozni készülő űrszonda indítási dátumát.

A Föld testvérbolygója váratlanul kemény diónak bizonyult a belső bolygószomszédunkat megcélzó szovjet űrkutatás számára. Hat „hivatalos” és jónéhány sikertelen, eltitkolt szonda sem volt elég egy sikeres leszállásra. A hetedik szondát sikerült először lejuttatni a felszínére.

A Mars felé idén ősszel indítani kívánt orosz űrszonda nem készül el időre, ezért meg kell várnia a két év múlva ígérkező újabb indítási ablakot.

A Mars és a Hold felé indítandó orosz űrszondás programoknak valószínűleg késedelemmel kell szembenézniük.

Átlagosan 385 ezer km-re. De lézertávmérési módszerrel erre a kérdésre néhány centiméteres pontossággal választ lehet adni.

A Venyera szovjet űrszondák voltak az egyetlenek, melyek leszállóegységei képeket sugároztak vissza a Földre. Ezeket a panorámaképeket javították fel - meglepő eredménnyel...

1976-ban, három évtizeddel ezelőtt indult az utolsó szovjet holdszonda, a Luna-24. A Holdhoz egy keringőegységet és 13 egyéb tudományos szondát, továbbá egy impactort juttató újabb orosz szondát 2012-ben indítják a tervek szerint.

Az akár több évtizedet átölelő Mars-projektek során a mérnökök a leendő bolygóközi járműveket fejlesztve számos anyagot és formát tettek ki a világűr hatásainak, többféle szerkezetet, zárt oxigén- és vízellátó rendszert próbáltak ki a Szaljut és Mir űrállomásokon, hogy minél jobb megoldásokat találjanak a felmerülő problémákra.