Chris McCay amerikai bolygókutató (NASA) szerint érdemes lenne dinoszaurusz-maradványok után kutatni a Holdon. Ami lehet, hogy elsőre több mint meglepően hangzik, de valójában lenne értelme a dolognak.
Chris McCay amerikai bolygókutató (NASA) szerint érdemes lenne dinoszaurusz-maradványok után kutatni a Holdon. Ami lehet, hogy elsőre több mint meglepően hangzik, de valójában lenne értelme a dolognak.
A NASA 2008. február 4-én a Beatles "Accross the Universe" című számát fogja a 430 fényévre lévő Sarkcsillag felé sugározni, és ennek vannak elgondolkoztató aspektusai is.
Az Arecibo-i teleszkóp immár ötszázszor annyi adatot szolgáltat a földönkívüli civilizációk kereséséhez, mint eddig, tehát elvileg ötszázszor nagyobb lehet az esély a sikerre.
A Seed magazin jelmondata az, hogy "A Tudomány: kultúra". A most megjelenő szám nyomtatott verziójában külön cikkben foglalkozik az aktív SETI-vel, és közben bemutatja a San Marino-skálát is. Tehát immár az érdeklődő, de nem szakmai olvasóközönség is megismerkedhet vele az Amerikai Egyesült Államokban.
Egy most közzétett tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy hosszú távon is fejlődhet-e egy civilizáció olyan ütemben, mint most például a földi. A válasz egyfajta megoldást kínál arra is, hogy miért nem látjuk galaktikus környezetünkben idegen civilizációk tevékenységének jeleit.
Az első rádióüzenetet 33 évvel ezelőtt, 1974. november 16-án sugározták ki a feltételezett idegen civilizációk felé az Arecibo-i óriás teleszkóppal. Az elképzelés Frank Drake-től származott, és már akkor sem értett vele mindenki egyet.
A NASA vezető történésze úgy véli, hogy amennyiben léteznek nálunk idősebb civilizációk, úgy azok a biológiai alapú életet nagy valószínűséggel már régen lecserélték valami fejlettebbre.
John Peacock brit kozmológus úgy véli, hogy a táguló világmindenségek mellett az összeomlás felé haladó világmindenségekben is létrejöhet az értelmes élet - igaz, ez utóbbiakban mindössze 12 százalék az esély rá.
Az Allen Telescope Array jelenleg 42 rádióteleszkópból álló rendszere 2007. október 11-én kezdte meg a működését. "Ez az első olyan, nagy [rádió] teleszkóp, amely kimondottan a földön kívüli értelem utáni kutatásra épült", mondja a földön kívüli civilizációk kutatásának egyik vezető amerikai szakértője, Seth Shostak.
Ha jövő, akkor világűr! Pénteken (28-án) este 6-kor lesz a sorozat első előadása és beszélgetés a TIT budapesti Kossuth Klubjában.
Seth Shotsak a SETI Institute-tól egy előadáson arról beszélt, hogy a technológia rohamos fejlődésének köszönhetően amennyiben léteznek idegen civilizációk, úgy hamarosan észlelni fogjuk az általuk kisugárzott rádiójeleket. Az előadásra a 11. Darwin Nap alkalmából került sor.
Az oroszok által tervezett Millimetron többek között arra is alkalmas lehet majd, hogy az esetleges asztromérnöki tevékenység jeleit találjuk meg vele.
Egy amerikai tanulmány szerint egy idegen naprendszerből is meg lehetne távcsővel állapítani, hogy víz és atmoszféra található bolygónkon. Vagyis, hogy az élet számára kedvező hely lehet.
December 12-én szerdán folytatódik a beszélgetéssorozat a Ha jövő, akkor világűr című könyv két szerzőjével.
Seth Shostak amerikai csillagász a SETI Insitute-tól azt a kérdést járja körül egy cikkében, hogy vajon nem pénzkidobás-e egy olyan területre költeni, ahol egyáltalán nem biztos, hogy valaha is lesz eredmény.
Immár az interneten keresztül is figyelemmel kísérhetjük, hogy éppen az égbolt melyik részét vizsgálja a Planetary Society kizárólag optikai SETI-re szánt távcsöve.
Mintegy 30 japán csillagász fogja megvitatni november elején, hogy melyik legyen az a hivatalos szerv, amelyet értesítenek, ha sikerülne egy idegen civilizáció jeleit fogniuk.
Ha el akarjuk kerülni, hogy egy esetleg létező idegen civilizáció felfedezzen minket, akkor nem csak az úgynevezett aktív SETI-vel, vagyis az idegeneknek szóló üzenetek küldésével kellene felhagynunk, de abba kellene hagynunk a földközeli kisbolygók radaros megfigyelését is, olvasható egy orosz tudós most megjelent tanulmányában.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu