Steven Dick amerikai tudománytörténész szerint a biológiai alapú értelmes lényeket immár majdnem mindenütt felváltották a robotok. Amiből ismét csak szerinte az következik, hogy túlságosan fejlettek ahhoz, hogy szóba álljanak velünk.

A Sims nevű, nagy sikerű szimulációs játék fejlesztői idén szeptemberben adják ki a Spore-t, amiben nagy szerepet játszik majd az úgynevezett Drake-formula. Ez arra a kérdésre próbál meg válaszolni, hogy hány idegen civilizáció található a Tejútrendszerben, de ma már leginkább csak történeti érdekességgel bír.

Egy most megjelent tanulmány szerint azért nem bukkantunk rá eddig az idegen civilizációkra, mert azok a terjeszkedés helyett minden bizonnyal a befelé fordulást választják.

Elképzelhető, hogy a Napnak a Tejútrendszeren belül elfoglalt helyzete is hatással van a földi életre, és időben változik, hogy mennyire kedvezőek a körülmények. És hasonló lehet a helyzet egy esetleges idegen civilizációval is.

Amerikai kutatók úgy vélik, hogy a hipotetikus idegenek által nekünk küldött, hasonlóképpen hipotetikus üzenetre akkor bukkanhatunk rá a legnagyobb valószínűséggel, ha azt az ekliptika síkjában keressük.

Egy most közzétett tanulmány szerint elképzelhető, hogy az esetleg létező idegen civilizációk nem rádió- vagy fényjeleket, hanem neutrínókat használva üzennek.

Az MTV Az Este című műsora április 30-án lényegében egyenlőségjelet tett a SETI meg az ufológia közé. Nagyjából mintha az asztronómiát kevernék össze az asztrológiával.

Az amerikai SETI League idén Almár Ivánnak ítélte oda a Giordano Bruno-emlékdíjat. Ez minden évben annak jár, aki a legtöbbet teszi az idegen civilizációk tudományos kutatásáért, és így az adott szakterületen belül a lehető legnagyobb elismerést jelenti.

Douglas Vakoch, a SETI Institute csillagközi üzenetszerkesztési igazgatója azt a kérdést boncolgatja, hogy majd ha már kiderült, hogy léteznek idegenek, és ha már sikerült felvenni velük a kapcsolatot, akkor mit mondjunk magunkról.

Olvasóink véleményt mondtak arról a kezdeményezésről, amely internetes bejelentkezésük reményében honlapot készített a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel elősegítésére. Kisorsoltuk az ígért nyereménykönyvet is.

Egy most közzétett felmérés szerint a különböző vallások követői nem gondolják úgy, hogy az idegen civilizációk léte aláásná a hitüket.

Számítógépes szimulációk szerint a Naprendszer valóban rendkívüli hely, és kicsi rá az esély, hogy másutt is olyan viszonylag nyugodt és kiegyensúlyozott rendszer jöjjön létre, mint nálunk. Az úgynevezett „ritka Föld” hipotézis már jó néhány évvel ezelőtt valami ilyesmire vezette vissza az idegen civilizációk hiányát, tehát a mostani modell mintha alátámasztaná ezt a fajta érvelést. Valójában azonban nem.

A Majmok Bolygója című film lényegében azon a feltételezésen alapul, hogy emberi értelem azért fejlődött ki, mert értelmesnek lenni a túlélés szempontjából előnyös, és ha mi üresen hagyjuk ezt az evolúciós fülkét, akkor majd kitölti valaki más. Kérdés persze, hogy ez a „Majmok bolygója hipotézis” megalapozott-e.

Egy amazonasi nyelv beszélői legfeljebb azt tudják mondani, hogy „néhány” vagy „több”, de azt nem, hogy „egy” vagy „kettő”, és érdemes átgondolni, hogy ez mennyiben lehet befolyással az esetleges idegen civilizációk utáni kutatásra.

A filozófus Nick Bostrom szerint valójában jó hír, ha nem találunk a Földön kívül sehol életnyomokat. Ugyanis ez esetben remélhetjük, hogy az emberi civilizáció még sokáig fenn fog maradni még akkor is, ha ennek az az ára, hogy az egyedüli értelmes lények vagyunk.

Jose Gabriel Funes, a Vatikán vezető csillagásza szerint teológiailag elfogadható az a meggyőződés, mely szerint az Univerzumban másutt is van értelmes élet.

Egy brit kutató úgy véli, hogy az intelligens élet valószínűségét számszerűsítve nagyon alacsony értéket kapunk.

Az utóbbi időben több kísérlet is történet a hipotetikus idegen civilizációk csillagmérnöki tevékenysége egyik lehetséges nyomának, az úgynevezett Dyson-szféráknak a megtalálására.

A legújabb javaslat szerint csillagokat kellene úgy elrendezni, hogy felhívják a létezésünkre az esetleges idegen szemlélők figyelmét.

Vannak-e földönkívüli civilizációk? Ha igen, meg tudjuk-e találni őket, fel tudjuk-e venni velük a kapcsolatot? Milyen hatása volna ennek az emberiségre? Ezeket a kérdéseket is boncolgatja a Ha jövő, akkor világűr című kötet, amelynek egy példányát nyerheti egyik szerencsés olvasónk.