Egy kétségtelenül szellemes felvetés szerint talán azért nem látjuk az idegen technikai civilizációk tevékenységének nyomait, mert azok éppen túlságosan el vannak foglalva a számítógépes játékokkal.

Jill Tarter, a SETI egyik legismertebb kutatója azért kezdeményezte a SETIQUEST-et, hogy minél több embert lehessen bevonni. Kérdés, hogy ennek milyen hatása lesz.

Almár Iván 2010. január 26-án, kedden 12:30-kor tart sajtótájékoztatót „A Földön kívüli élet felfedezése és annak tudományos és társadalmi következményei” című konferencián, amelyet a Royal Society rendez.

Albert A. Harrison amerikai társadalomtudós szerint a jelenlegi SETI-kutatások természetét egy sikeres észlelés vagy az áttörést hozó technológiák mellett az is megváltoztathatja, ha a kormányzat beavatkozik. Továbbá az is, ha beszállnak a társadalomtudományok is.

A november elején a Vatikánban tartott konferencia ráirányította a figyelmet a SETI és a vallás kapcsolatára. Ami viszont kérdéseket vet fel a METI-vel kapcsolatban is.

A Szkeptikusok XV. Országos Konferenciáját november 14-én rendezik Székesfehérváron. A találkozó témáját idén a SETI 50. évfordulója ihlette.

Mintegy 20 év múlva érnek oda azok az üzenetek a Gliese 581 nevű csillaghoz, amelyeket most sugároztak ki Ausztráliából. Értelme ugyan nem sok volt, viszont bizonyos értelemben tünetértékű, ami történt.

A SETI Institute azt kérdezte a téma iránt érdeklődőktől, hogy mi lenne az első üzenet, amit egy idegen civilizációnak elküldenének. A válaszok bizonyos szempontból kiábrándítóak. Más szempontból pedig elgondolkoztatóak.

Május 26-án, kedden 22.25-kor az MR1 Kossuth Rádió „Esti beszélgetés tudományról” című műsorának a Fermi-paradoxon lesz a témája. A beszélgetésben a SETI Műhely alapító tagjai: dr. Almár Iván űrkutató-csillagász, Bacsárdi László mérnök-informatikus és dr. Galántai Zoltán jövőkutató vesznek részt, a műsort pedig Elek László vezeti.

A Drake-formulának az lett volna a célja, hogy a segítségével meghatározhassuk: hozzávetőleg hány civilizáció létezik rajtunk kívül a Tejútrendszerben. Drake legújabb, 2008-ból származó „számításai” szerint kb. tízezer, és ez több szempontból is érdekes eredmény – még ha eltekintünk is attól, hogya Drake-formulát ma már nem szokás hatékony tudományos eszköznek tekinteni.

1960. április 8-án kezdett bele Frank Drake amerikai csillagász az OZMA Projektbe. A cél egy esetleges idegen civilizáció jeleinek megtalálása volt.

Almár Iván a Royal Society konferenciáján tartott sajtótájékoztató keretében ma délután mutatta be a London-skálát.

A csillagok mintegy 15 százaléka körül kering bolygó a Tejútrendszerben, és ez a SETI-kutatásokat is befolyásolhatja. De talán máshogy, mint ahogyan elsőre gondolnánk.

A METI mindeddig nem szentelt elég figyelmet annak, hogy könnyű-e megfejteni az általunk elküldött üzenetet, olvasható egy most közzétett tanulmányban.

Francia kutatók úgy gondolják, hogy nem szándéktalanul kisugárzott rádiójeleit, hanem egy esetleges idegen civilizáció fényeit kellene keresnünk.

1959. szeptember 19-én jelent meg a Nature-ben az első, a modern értelemben vett SETI-vel foglalkozó cikk.

A Fermi-paradoxon egyik lehetséges megoldása az, hogy miként a földi körülmények között, úgy a világűrben sem valósulhat meg exponenciális növekedés, állítja két amerikai kutató.

A legújabb felmérések szerint az amerikaiak valamivel több, mint fele gondolja úgy, hogy rajtunk kívül is léteznek értelmes lények a Világmindenségben, és eközben a liberálisok sokkal valószínűbbnek tartják a dolgot, mint a konzervatívok.

Néhány évvel ezelőtt a Planetary Society egy szimpóziumot szervezett „A negatív SETI-eredmények jelentősége” címmel. Mivel azóta sem változott semmi, az itt tett megállapítások azóta is érvényesek (vagy pedig azóta sem azok).

A SETI Institute májusban projektet indít az esetleges idegeneknek szóló üzenetek összegyűjtésére. Douglas Vakoch amerikai csillagász szerint ez annyiban fog különbözni a korábbi üzenetküldési kísérletektől, hogy eddig mintha el akartuk volna titkolni, milyenek vagyunk valójában.