Egy kétségkívül merész elképzelés szerint már a viszonylag primitív földi technológiával is képesek vagyunk akár milliárd évekig fennmaradó üzenetet elkészíteni. A helyzet a valóságban persze bonyolultabb.

174 évvel ezelőtt, 1835. március 14-én született a 19. század egyik legnagyobb észlelő csillagásza, aki aztán jelentős szerepet játszott abban is, hogy az emberiség hosszú időn keresztül hitt az értelmes marsi élet létezésében.

Egy most közzétett tanulmány szerint esetleg annak ellenére sem észleljük az idegen civilizációk létét, hogy jó néhány található belőlük a Tejútrendszerben. A következtetés a Drake-formula egy módosított változatát használja, de legfeljebb abban lehetünk biztosak, hogy semmit sem tudunk.

George Dyson amerikai tudománytörténész szerint mindent megváltoztatna, ha sikerülne „földönkívüli élet, földönkívüli értelem vagy földönkívüli technológia” létezését felfedeznünk.

Giuseppe Cocconi olasz származású amerikai fizikus annak a cikknek a társszerzője volt, amelynek megjelenése ma az idegen civilizációk utáni modern kutatás kezdőpontjának számít. 94 éves korában halt meg.

A hipotetikus asztromérnöki tevékenység legismertebb példái közé tartoznak a Dyson-szférák. Egy mostani elképzelés szerint az Infrared Astronomical Satellite (IRAS) adatbázisa nyújthatna segítséget a megtalálásukhoz.

November 10-én, hétfő délután a SETI aktuális kérdéseiről lesz szó egy budapesti rendezvényen. A beszélgetés első felében az idei Nemzetközi Világűrkongresszus SETI-szekciójának megállapításai kerülnek előtérbe, ezt egy kötetlen beszélgetés követi majd a közönséggel.

A SETI Műhely az első olyan, tudományos kutatókból és ismeretterjesztő szakemberekből álló szerveződés Magyarországon, amely az idegen civilizációkkal kapcsolatos kérdések tanulmányozására jött létre. A Műhely tagjai néhány, a területtel kapcsolatos problémát most novemberben egy nyilvános beszélgetés során járnak majd körül.

Almár Iván űrkutató csillagász tartotta idén Glasgow-ban a Billingham Cutting-Edge Lecture-t, melynek az a célja, hogy előre mutató problémákra irányítsa rá a figyelmet a SETI-vel kapcsolatos kutatásokon belül. Az egyik, Almár által felvetett kérdés az volt, hogy vajon mely kifejezések/fogalmak lehetnek azok, amelyek minden értelmes lény repertoárjában megtalálhatóak.

Újabb javaslat született arra, hogy milyen típusú jeleket kellene keresnünk, ha idegen civilizációkra akarunk bukkanni. Ez a javaslat azonban lehet, hogy egy olyan tendenciába illik bele, amely a SETI tudományos hitelességének megszűnéséhez vezet.

A 2009. március 23-i rendezvény a hipotetikus idegen civilizációknak szóló üzenetküldéssel, egy kapcsolatfelvétel lehetséges hatásaival és a jelenlegi kutatások egyes technikai kérdéseivel foglalkozik. A rövid, néhány perces vitaindítókat követően a témákat kerekasztal-beszélgetés során tárgyaljuk meg alaposabban.

Egy most közzétett számítás szerint a Tejútrendszerben minimum 361 és maximum 37,964 magasan fejlett civilizáció található. Ami leginkább arra jó, hogy lejárassa a SETI-t.

Az emberiséget évszázadok óta foglalkoztatja, hogy egyedül vagyunk-e a Világmindenségben, és az üzenetküldés gondolata sem éppen új.

Immár magyarul is olvasható Almár Iván űrkutató-csillagász 2008 októberében a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus SETI II. Szimpóziumán tartott nyitóelőadása. Ebben négy, a SETI-vel kapcsolatos fő problématípus van kiemelve.

A SETI-kutatások egyik híres eszköze az arecibói rádióteleszkóp, amellyel kapcsolatban mostani kérdésünket feltesszük. A helyesen válaszolók egyike ismét egy Typotex-könyvet nyerhet.

Egy vezető amerikai SETI-kutató szerint az Allen Telescope Array (ATA) segítségével még 2030 előtt megtaláljuk az idegen civilizációk létének nyomait.

Elképzelhető, hogy teljesen máshogy kellene keresni az esetleges idegen civilizációk jeleit, mint ahogyan eddig tettük. Ugyanis a jelküldésnek mindig vannak költségei.

Egy brit kutató olyan számítógépes programot fejleszt, amely reményei szerint képes lesz felismerni, hogy egy jelsorozat nyelv-e – még akkor is, ha az idegen eredetű.

Egy princetoni fizikus úgy gondolja, hogy azért nem bukkantunk rá eddig az idegenek tevékenységének jeleire, mert minden bizonnyal az egyik (ha ugyan nem a) legfejlettebb civilizáció vagyunk, és a többiek technikailag átlagosan egyáltalán nem fejlettebbek nálunk.

A Természet Világa szeptemberi számában egy hosszabb interjú jelent meg Almár Ivánnal a SETI kutatás néhány fontos kérdéséről.