A Természet Világa szeptemberi számában egy hosszabb interjú jelent meg Almár Ivánnal a SETI kutatás néhány fontos kérdéséről.
- Egyetért-e Seth Shostak, a SETI Intézet kutatójának azzal a kijelentésével, hogy 10-15 éven belül eredményre vezethet a SETI-kutatás?
- Tudom, hogy Shostak nem gondolta egészen komolyan ezt a kijelentést. Csak hangsúlyozni akarta, hogy viszonylag rövid, belátható időn belül is lehet eredményt elérni. Szeretném felhívni a figyelmet a passzív és az aktív SETI közötti különbségre. Az utóbbi azt jelenti, hogy nem jeleket keresünk, hanem mi sugárzunk üzeneteket. Az a kutató, aki a passzív SETI-t műveli (azaz a jelek figyelésével foglalkozik), reménykedhet abban, hogy még az ő kutatási ideje alatt valamiféle nagy felfedezést tesz. Aki üzeneteket küld, az nem számíthat erre, hiszen sok tíz vagy száz fényév távolságra van az üzenettel megcélzott csillag. Ez nagyon lényeges különbség a két terület között. Minderről bővebben a Ha jövő, akkor világűr című könyvben lehet olvasni, amelyet Galántai Zoltánnal közösen írtunk.
- Növelhetné az esélyeket, ha több pénz állna a kutatók rendelkezésére?
- Nehéz felmérni. Ha a megfigyelést egyrészt folyamatosan végezhetnénk, másrészt szélesebb frekvenciasávra és több csatornára tudnánk kiterjeszteni, akkor könnyebben rábukkanhatnánk a tűre a szénakazalban. Valóban óriási szénakazalról van szó, és nagyon nehéz megtalálni benne a tűt. Azt sem tudjuk, milyen ez a tű, van-e egyáltalán tű. Emiatt semmilyen becslést nem érzek jogosnak a kutatások eredménye szempontjából.
- Mennyire kötődik Amerikához a kutatás?
- Az Egyesült Államok központ, ebben a SETI Intézetnek óriási a szerepe. A SETI Liga is amerikai székhelyű, bár nagyon sok külföldi tagot számlál, és Európában is vannak olyan szekciói, amelyek önállóan dolgoznak. Tényleges SETI-megfigyelés folyik folyamatosan Argentínában, Ausztráliában és Olaszországban. Időnként, ez alatt azt értem, hogy csak bizonyos ideig és nem folyamatosan - Angliában, Franciaországban és Indiában is. A nemzetköziséget leginkább a SETI Bizottság képviseli. Bár ennek az elnöke már hosszú ideje amerikai, tagjai a legkülönbözőbb országokból származnak.
- A földönkívüli civilizációk kutatását elfogadja a társadalom?
- A közvélemény erősen megosztott. Ha egy-egy blogban felmerül ez a kérdés, akkor nagy butaságokat is lehet olvasni. Az egyik elterjedt hiedelem szerint a NASA dollármilliókat költ a SETI-kutatásokra. Nem a NASA költ erre pénzt, hanem magánalapítványok, és azok is csak tízmillió dollárokat, ami összességében nem sok. Gyakran találkozom azzal az okoskodással is, hogy ha 30-40 éve keressük, és nem találjuk ezeket a civilizációkat, akkor biztosan nem léteznek. Ezzel nem értek egyet, semmilyen komoly érvvel nincs alátámasztva, és egyáltalán nem úgy tűnik, hogy be kellene fejezni a kutatást. A bizonyíték nemléte még nem a nemlét bizonyítéka.
Az interjú teljes terjedelemben nyomtatásban a Természet Világa szeptemberi számában olvasható, online pedig a Természet Világa honlapján, ezen a linken.
Steven Dick amerikai tudománytörténész szerint a biológiai alapú értelmes lényeket immár majdnem mindenütt felváltották a robotok. Amiből ismét csak szerinte az következik, hogy túlságosan fejlettek ahhoz, hogy szóba álljanak velünk.
