Ha léteznek fejlett idegen civilizációk és vannak rádiótávcsöveik, akkor leginkább a reptéri radarberendezéseink vezethetik őket a nyomunkra. Pánikra azért semmi ok.
Ha léteznek fejlett idegen civilizációk és vannak rádiótávcsöveik, akkor leginkább a reptéri radarberendezéseink vezethetik őket a nyomunkra. Pánikra azért semmi ok.
Elsőre talán furcsának hangzik a két téma összekapcsolása, de nem: nem valamiféle összeesküvés-elmélet.
A NASA évtizedek óta most először támogat egy kimondottan a SETI-vel kapcsolatos programot. Ennek köszönhetően a hipotetikus idegen civilizációk kutatása a jövőben talán tudományosan elfogadottabb lesz.
Mi lenne, ha Kína venné fel elsőként a kapcsolatot az idegenekkel? Jó kérdés – mint ahogy az is, hogy mi változna meg, ha Kína válna a SETI-kutatások vezető hatalmává.
Pontosabban: citizen sceintist, aki SETI-vel foglalkozik? Elvégre immár olyan mennyiségű, a hipotetikus idegen civilizációk kutatásával kapcsolatos információ férhető hozzá, mint soha korábban.
Egy vizsgálat szerint több mint száz korábban megfigyelt csillagot nem találunk, és ez akár az idegen civilizációk csillagmérnöki tevékenységének a jele is lehetne. De persze erősen kérdéses, hogy így van-e.
A NASA exobolygó-vadászatának bizonyos hozadékaiból mostantól a földönkívüli civilizációk utáni kutatás is részesülni fog. És ez jó dolog – de azért van még mit csinálni.
Pontosabban: majd ha a csillagok mozgása a Tejútrendszeren belül. Egy mostanában megjelent tanulmány szerint az a megoldás a Fermi-paradoxonra,...
A polipok egy, a miénktől teljesen eltérő „értelmi felépítés” példája, hangzott el nemrégiben egy asztrobiológiai konferencián, és a dolognak vannak tanulságai a SETI számára is.
Az utóbbi években a SETI-vel foglalkozók körében a hagyományos rádiójelek helyett egyre népszerűbb a különböző mesterséges konstrukciók, illetve megastruktúrák (pl. Dyson-szféra) keresése.
Technológiai civilizációra utaló jeleket észlelt egy holdi űrszonda – igaz, hogy csak a Föld irányából.
A The Breakthrough Listen (BL) projekt speciális katalógust állított össze a Világmindenség rendhagyó jelenségeiről. Ez a SETI-n belül az utóbbi évtizedek koncepcióihoz képest határozott irányváltást jelent.
Sajnos nem. Egy most megjelent tanulmány ugyan a Bayes-módszer segítségével próbálja megbecsülni, hogy mekkora valószínűsége van élet, illetve intelligencia kialakulásának...
Amennyiben valóban sikeressé válik a kvantumkomputáció, ennek hatása lehet a SETI-re is. Áttörést azonban nem várhatunk tőle, ugyanis az alapvető problémák közül csupán egyre kínál megoldást.
A szokásostól eltérően most nem az a kérdés, hogy a hipotetikus idegenek vajon valamiféle posztbiológiai értelem képviselői lennének-e…
A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (International Academy of Astronautics, IAA) SETI Bizottsága tagjául választotta Almár Iván ajánlásával Galántai Zoltánt.
Ezzel a címmel tartott nyitóelőadást egyetlen külföldiként Almár Iván Rómában.
Ez a könyv a hipotetikus, földönkívüli civilizációk kutatásának egyes elvi problémáit próbálja nem éppen a hagyományos SETI szempontjai alapján újragondolni.
Egy kutatás most lezárult részeként ennyi csillagot vizsgáltak meg, de semmiféle technomarkert nem találtak. Viszont az adatok egy része mindenki számára hozzáférhető, és az egészből leszűrhető némi tanulság is.
A Drake-képlet az 1960-as évek elején jelent meg, és az lett volna a célja, hogy egyfajta értelmezési keretrendszert biztosítson a hipotetikus idegen civilizációk számának megbecsüléséhez. Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu