A The Breakthrough Listen (BL) projekt speciális katalógust állított össze a Világmindenség rendhagyó jelenségeiről. Ez a SETI-n belül az utóbbi évtizedek koncepcióihoz képest határozott irányváltást jelent.
A BL abból indult ki, hogy a szokatlan/anomáliának tűnő dolgok talán azért ilyenek, mert nem az uniformizáló természettörvények, hanem egy gondolkodó lény hozta őket létre. Ez persze egyáltalán nem új ötlet: az 1960-as években a SETI-vel foglalkozók az egyik lehetséges megoldásnak a „csodakeresést” (vagyis az anomáliák keresését) tartották, és csak később vált általánossá az a megközelítés, amely azt feltételezve, hogy a Föld ugyanúgy átlagos hely, mint ahogy – ezen nézet képviselői szerint – a földi élet és értelem is, az „átlagos” helyekre koncentrált. Aminek nagy lökést adott a 90-es évek közepétől az exobolygók felfedezése és az a meggyőződés, hogy ezek léte az „átlagossági megközelítést” támasztja alá. Elvégre ha a bolygók, sőt, esetleg a földszerű bolygók is átlagosnak számítanak, akkor a ránk jellemző élet és értelem is az, ugye?
Az elmúlt évtizedek ha nem is cáfolták, eddig nem igazolták a fentebbi elképzelést, úgyhogy a BL Exotica katalógusa most a számba jöhető különlegességeket próbálja összeszedni. Méghozzá több mint 700-at a „mindenből egyet” elvet követve, és eközben a csillagászati objektumokat négy kategóriába sorolja:
Mindent egybevetve tehát a hagyományos „keressünk olyan életet, mint a miénk” (és persze olyan értelmet is) helyett a technoszignatúrák kereséséről van szó. Illetve arról a meggyőződésről, hogy az értelem a szokványostól – értsd: természetes úton létrejövő jelenségektől – eltérőeket is létrehozhat (még ha nem is szükségszerű, hogy ami nem szokványos, az mesterséges legyen).
Az ún. wunderkammer (cabinet of curiosities) annak a modern értelemben vett tudományosságnak a kialakulása előtt volt divatos Európában, amely a rendhagyó példák és kivételek helyett már az egyes eseteken keresztül megnyilvánuló szabályszerűségekre (adott esetben természeti törvényekre) koncentrált. Itt viszont – a névnek megfelelően – még minden érdekes, kuriozitásnak minősülő dolgot összegyűjtöttek a megkövült cápafogtól és idegen pénzektől az érdekes festményekig és furcsa alakú kagylókig bezárólag. Túlságosan kézenfekvő a párhuzam az Exotica katalógusával ahhoz, hogy hosszan fejtegessük. (A kép forrása)
Mindez – számomra – izgalmasnak hangzik még akkor is, ha végső soron nem történik más, mint hogy „mesterséges” dolgokra/jelekre/bármikre próbálunk rábukkanni. Ami viszont azért lehet problémás, mert a „természetes” és „mesterséges” megkülönböztetése arra épül, hogy tudjuk, hogy melyik melyik, és ezek a fogalmak csak egymáshoz képest értelmezhetőek. Értsd: a természetes az, ami nem mesterséges – és fordítva. Csak éppen ha egyes esetekben nincs megbízható kiindulási pontunk, akkor hogyan leszünk képesek megkülönböztetni őket?
Mármint hacsak nem valami olyan dolgot találunk, ahol kizárható a természetes eredet. Egy, a pi számjegyeiből létrejövő jelsorozat például nehezen elképzelhető, hogy ne mesterséges lenne. És hátha vannak ugyanilyen egyértelmű technoszignatúrák is, csak még nem botlottunk beléjük.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A NASA technoszignatúrákat keres
Keressünk technomarkereket a Naprendszerben?
Keressünk idegen civilizációk helyett idegen műholdakat!
A BL sajtóközleménye az Exocitáról
Az Exotica katalógusa
A NASA évtizedek óta most először támogat egy kimondottan a SETI-vel kapcsolatos programot. Ennek köszönhetően a hipotetikus idegen civilizációk kutatása a jövőben talán tudományosan elfogadottabb lesz.
