Mindent megváltoztatna?

George Dyson amerikai tudománytörténész szerint mindent megváltoztatna, ha sikerülne „földönkívüli élet, földönkívüli értelem vagy földönkívüli technológia” létezését felfedeznünk.

George Dyson ezt az edge.org azon, 2009-es kérdésére válaszolta, hogy „mi fog mindent megváltoztatni”, és eközben azt mondta, hogy egy technikailag fejlett civilizáció akkor járna el a legcélszerűbben, ha digitális organizmusokat küldene szét a világűrbe még akkor is, ha ezek csupán rendkívül kis valószínűséggel lennének képesek megfelelő környezetet találni maguknak. Dyson a válaszának azt a címet adta, hogy „intersztelláris vírusok”, mert a számítógépes vírusok példájából indult ki, és ennek megfelelően egy olyan, szerinte lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, ahol az idegen kernelt a felfedezését követően széles körben kezdjük reprodukálni földi laboratóriumokban. Ez egy olyan megoldás lenne, ahol a „digitális élet” a „lokális kémiától” függetlenül képes elterjedni.

Kérdés persze, hogy mennyi valóságalapja van egy ilyen felvetésnek, viszont kétségtelen, hogy több problémára is ráirányítja a figyelmet. Így például arra, hogy – bizonyos határok között - értelmezés kérdése, hogy mit tekintünk élőnek, és mit nem, és a Dyson meg az artificial life hívei által elfogadott, „kémiafüggetlen” meghatározás a hagyományos biológiai felfogás számára elfogadhatatlan.
További problémát jelent, hogy Dyson válaszából nem derül ki, hogy egy ilyen felfedezés miért változtatna meg „mindent”. Nem mond érveket mellette, és innentől kezdve mindössze egy, a leginkább a levegőben lógó állítással van dolgunk, amit vagy elfogadunk, vagy nem. Ráadásul a különböző típusú kapcsolatok különböző mértékben lehetnének befolyással az emberiségre. Nem mindegy, hogy fogunk-e egy jelet, amit mesterségesnek tartunk ugyan, de megfejteni nem tudunk, vagy közvetlen találkozásra kerül sor. Az Almár Iván űrkutató-csillagász által Jill Tarterrel közösen bevezetett Rio-skála éppen az ilyen különbségek mérhetővé tételére szolgál.
Arról már nem is beszélve, hogy még egy közvetlen (!) kapcsolatfelvétel sem feltétlenül változtatná meg az emberiséget (hiszen elképzelhető például, hogy csupán rövid ideig tartó esemény lenne, és nem történne közben jelentős információcsere). Ennek megfelelően a SETI-t sem attól függően kell fontosnak vagy nem fontosnak tekintenünk, hogy milyen hatással lehetne egy esetleges felfedezés a társadalomra – de hát számos más tudományterületen sem az a alapkritérium.

Kapcsolódó linkek:
George Dyson az „intersztelláris vírusokról”