Barack Obama üzenete világos: nincs pénz. Sem a Holdra való visszamenetelre, sem az ott létrehozni tervezett állandóan lakott bázisra. Pláne nem egy emberes Mars-utazásra. De vajon bölcs dolog-e teljesen elsorvasztani az amerikai állami űrhajózást?

520 napos oda-vissza Mars-utazást – 30 napos felszíni tartózkodással – fog szimulálni egy 6 fős nemzetközi legénység, a tervek szerint 2010-ben.

Egyelőre még csak egy szimulált Mars-utazásra indulnak a kiválasztottak, akik március végétől négy orosz társukkal töltenek 105 napot egy „űrhajóba” zárva.

Egy hete dolgozik magyar legénység az emberes Mars-expedíció marsfelszíni munkáját előkészítő bázison az amerikai Utah államban.

A NASA berkein belül is szóba került: a Mars-utazás alternatívája lehetne, ha űrhajósok látogatnának meg egy földközeli kisbolygót.

Persze még nem az „igazira”, csak egy 520 napig tartó szimulációra. A felhívást a Roszkoszmosz, az orosz űrhivatal tette közzé.

Sorozatunk befejező részében azzal foglalkozunk, mekkora az esélye egy orosz vezetésű emberes Mars-program megvalósításának nemzetközi összehasonlításban.

1989-ben George Bush amerikai elnök meghirdette az Egyesült Államok szándékát arra, hogy 2019-ig amerikai zászló loboghasson a Marson. A Keleti Blokk és a Szovjetunió bukása, továbbá a hazai támogatás hiánya miatt a programból nem lett semmi. Az orosz Mars-program megvalósítása is egyre távolabbinak tűnt.

A Columbia tragédiájától számított két év során a NASA-t az űrsikló átalakítása kötötte le. De valóban csak ennyi történt? Az elmúlt két évben az amerikai űrhivatal teljesen átszerveződött, s Bush elnök kezdeményezésére az űrrepülőgépek kiváltásán, a hold- és marsutazások megvalósításán is dolgozik.

A két űrnagyhatalom hasonló célokra hasonló űrhajókat, hordozórakétákat fejlesztett ki. Ilyen volt az UR-700 és a Nova is. Ám a többivel ellentétben ezek csak tervek maradtak.

A politika által sanyargatott amerikai űrkutatás nagy lehetőségek előtt áll. Kérdéses az, hogy sikerül-e végre a „megfelelő vágányra” állítani a NASA szerelvényét az alapvető koncepciók és célkitűzések elvetésével.

A Moszkva mellett augusztus második felében tartott repülési ás űrkutatási szalon (MAKSZ-2009) alkalmával nyilvánosságra hozták Oroszországnak az emberes űrrepüléssel kapcsolatos terveit.

Filléres alapon a Marsra: egy bevallottan „őrült” ötlet, és ami mögötte van.

Amerikában az űrkutatás története egyben a kormányváltások története is. Bár a szavazók csak nagyjából egy év múlva döntik el, ki lesz George W. Bush utóda, a kampány már folyik. És a jelek azt mutatják, ismét bajban lesz a NASA...

A Marsra akár egy kisbolygó védelmező „árnyékában” is eljuthatnának a jövő űrhajósai. A tudományos-fantasztikus ötletet a NASA is tanulmányozásra méltónak tartja.

Már 1972-ben, az utolsó holdraszállás után készen állt a technika az első emberes Mars-utazás megvalósítására – állítják sokan. Ám ezzel szemben még napjainkban is sok leküzdendő akadály magasodik a bolygó emberes meghódítása előtt.

Sorozatunkban elérkeztünk az ezredforduló előtti utolsó orosz tervhez. 1999-et írunk, a gazdaságilag padlón lévő Oroszországban élő szakemberek kis csoportja továbbfejlesztette a korábbi terveket...

A NASA bemutatta azokat a dokumentumokat, melyek a jövő Föld körüli, illetve a Holdra tartó misszióinak összefoglalását tartalmazzák. A Mars nem kap túl nagy hangsúlyt. Az idő pedig sürget...

Néhány hét szünet után folytatjuk az a szovjet-orosz marskutatási terveket bemutató sorozatunkat…1969 óta nem dolgoztak ki újabb terveket, az állam 1972-ben pedig határozatlan időre elhalasztotta az emberes Mars-programmal való foglalkozást. Még 15 évet kellett várni arra, hogy ismét papírra vethessék gondolataikat a mérnökök. Ezúttal az Enyergija hordozórakétát is beleszőve a tervekbe.

Miután Misin és Jangel felhagyott a MEK Mars-űrhajó tervezésével, Cselomej még jobban belevetette magát a kérdésbe. Továbbfejlesztette az 1969-es MEK-koncepciót, hogy megalkossa az Aelita (MK-700) terveit.