A Cassini-űrszondán repülő radarberendezést eredetileg a Titan sűrű felhőzete alatti felszín tanulmányozása céljából építették. Most először az Enceladust is vizsgálta.
A Titanon levő felszíni tavak egyfolytában a kutatók érdeklődésének homlokterében vannak. Most egy érdekes reflexiót használtak fel szakemberek, hogy a nagyközönség számára még plasztikusabban bemutassák a metántavak létezését.
A Cassini-űrszonda 2008 nyarán fejezte be küldetésének első, 4 éves szakaszát, melyet követően kezdetét vette a 2010 szeptemberéig meghosszabbított Cassini Equinox (napéjegyenlőség) Mission.
A NASA egy napra, június 10-ére átengedi a kezdeményezést amerikai iskolásoknak, akik meghatározhatják, hogy pontosan mit figyeljen meg a Szaturnusz körül a Cassini-űrszonda.
A Cassini most először készített közeli képeket a Szaturnusz Prometheus nevű holdjáról, amelyet lekerekített formák és feltehetően finom porral borított felszín jellemez.
A Cassini-űrszonda, miközben ismét megközelítette a Szaturnusz Enceladus nevű holdját, nagyfelbontású képeket készített az égitest déli pólusa környékéről.
Szoftverhiba miatt nem küldött adatokat a Cassini-szonda részecskedetektora az Enceladus gejzírjén való áthaladáskor. Kárpótlásul csak a minden eddiginél részletesebb képek szolgálnak.