Példátlan manőversorozatot kezdett meg múlt héten a NASA Cassini-szondája: először, de nem utoljára, elrepült a Szaturnusz gyűrűrendszere és a bolygó légköre között.
Példátlan manőversorozatot kezdett meg múlt héten a NASA Cassini-szondája: először, de nem utoljára, elrepült a Szaturnusz gyűrűrendszere és a bolygó légköre között.
A Cassini-űrszonda friss közeli képein szokatlan látványt nyújt a Szaturnusz Pan nevű holdacskája.
Az ESA egyik követőállomásán több mint 1,4 milliárd kilométer távolságból vették a Cassini-űrszonda jeleit.
A Cassini-szonda radarmérései folyékony metánnal elárasztott árokrendszert találtak a Szaturnusz legnagyobb holdján.
2013 végén egyes kutatók gejzírek kitörését vélték látni a Jupiter Europa holdján. Azóta hiába keresik, nem tűnnek fel újra.
A feltételezéshez újabb bizonyítékkal szolgáltak a Cassini-űrszondára a hold mellett való elhaladásai alkalmával végzett rádiómérések.
A Cassini infravörös színképi mérései szerint a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titanon propilén is található a légkörben.
Egy új tanulmány szerint a Szaturnusz holdjának kérge alatt akár folyékony óceán is húzódhat(ott).
A Szaturnusz körül keringő Cassini-szonda látványos új képeket készített az óriásbolygó északi pólusánál levő hatalmas légörvényről.
A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda felvételén, a gyűrűk mögött jól látszik a Vénusz fényes pontja.
Újabb képek, animációk és információk a Szaturnusz furcsa alakú, apró holdjáról, a Panról.
November 29-én a Cassini 125., utolsó előtti alkalommal elrepült a Titán mellett. A Szaturnusz legnagyobb holdjának lendítő hatása áttérítette majdnem végső pályájára.
...van hátra a Cassini több mint egy évtizedes küldetéséből. Ebből az alkalomból adjuk közre a küldetés legfontosabb eseményeit összefoglaló infografikát.
Meghökkentő felvételt tettek közzé a Cassini űrszondától. Csaknem egymásra merőleges sávok látszanak a Szaturnusz gyűrűjében.
2004. július 1-jén fékezett le és állt pályára a gyűrűs óriásbolygó körül a Cassini-űrszonda.
Több szénhidrogén van benne, mint a Föld teljes ismert készlete, hullámai legfeljebb 1 mm-es magasságig „csapnak fel”. Mi az?
Miért? Nem hullámzanak? A Cassini 2004 óta rendszeresen végzett radarmérései alapján legalábbis így tűnik.
A Cassini radaros mérései – és egy nagy adag becslés – alapján elkészítették a Szaturnusz legnagyobb holdjának globális domborzati térképét.
A Cassini-űrszonda felvételei jelentik az első közvetlen bizonyítékot, hogy az óriásbolygó gyűrűibe időnként „beleszaladnak” a meteorok.
Először figyeltek meg a látható fény tartományában villámlást az óriásbolygó nappali féltekéjén.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu