A Cassini-szonda méréseiből azt valószínűsítik, hogy a Szaturnusz eddig „unalmasnak” gondolt Rhea nevű holdja körül gyűrű lehet.

A Cassini-űrszonda rádiójeleinek mérése alapján periodikus mintázatokat találtak az óriásbolygó körüli gyűrűkben.

A kilövellések a Szaturnusz holdjának kérgén található repedések mentén jönnek létre.

A Cassini pályáját úgy módosítanák, hogy 2008 márciusában mindössze 30 km-re repüljön el az Enceladus felszíne fölött.

...a híradásokba. A Cassini-űrszonda mérései alapján új adatokat tettek közzé a Szaturnusz furcsa holdjáról, a Hyperionról.

A Cassini-űrszonda mostani pályája lehetővé teszi, hogy az óriásbolygóról és gyűrűrendszeréről új nézőpontból készíthessen felvételeket.

Megtudhatjuk az amerikai Cassini-űrszonda szeptemberben készített felvételéről.

A Cassini szonda felvételében ezúttal nincs semmiféle tudományos szenzáció: „csak” gyönyörködni kell benne...

Amerikai kutatók a Cassini szonda méréseiből arra következtettek, hogy a Szaturnusz holdjának felszíne alatt folyékony formában fordulhat elő a víz.

2005 a Titan éve (is) volt. A NASA megannyi űrszondás sikere szinte egymásra licitált tavaly. Köztük voltak zajosak és kevésbé világra szólóak. A Titan fokozatos felfedezése ilyen halk siker volt.

A Szaturnusz legnagyob holdjának felszínén a becslések szerint sok százszor több folyékony szénhidrogén található, mint az ismert földi olaj- és földgázkészletek.

A Szaturnuszról, gyűrűiről és holdjairól az elmúlt négy év alatt másfél ezer sajtóközlemény-fotót publikáltak. Lehetetlen mindet észrevenni vagy mindre emlékezni...

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda szeptember 10-én 1600 km-re haladt el a Iapetus mellett.

A Cassini űrszonda felvételein egy újabb hold tűnt fel, amely mindössze 2 km-es lehet.

A Cassini felvételein az óriásbolygó északi pólusát egy hatszög alakú légköri képződmény övezi.

Van-e folyékony szénhidrogén a Szaturnusz óriásholdjának felszínén? A legfrissebb válasz ismét: igen.

A Cassini-űrszonda legutóbbi radarképei alapján a kutatók véleménye most az, hogy a Szaturnusz óriásholdján mégis vannak metántavak.

A Cassini mérései szerint metántavak és -tengerek helyett homok boríthatja a Szaturnusz holdjának felszínét. Az ESA eközben látványos (színes és „zenélő”) animációkat készített a Huygens tavaly januári leszállásáról.

A Cassini a Szaturnusz éjszakai oldalán fényképezett egy légköri viharzónát, a gyűrűkről szóródó napfényben.

A Szaturnuszról visszaverődő napfény miatt a bolygóhoz közeli holdak „sötét” oldala is „világos”.