A 2003 novembere óta tapasztalt legnagyobb napkitörés zajlott le január 17-én, és nagy mennyiségű napanyag hagyta el központi csillagunkat. Elképzelhető, hogy a napokban kisebb-nagyobb problémák jelentkeznek a Föld körül keringő műholdak, a műholdas és földi telepítésű helymeghatározó és navigációs (pl. LORAN-C, GPS, EGNOS, OmniStar) és kommunikációs rendszerek (pl. InmarSat, Thuraya), valamint egyes nagy elektromos hálózatok működésében.

Az nRoute segítségével végre nem csak Pocket PC-n de normál Windows környezetben is elérhetővé vált a fordulópontos navigáció Magyarországon.
Közép-európai idő szerint ma reggel 09:05-kor, egy Delta rakétával indult Floridából a világűrbe az Amerikai Légihaderő legújabb GPS holdja, melyet Magyarországon is egy sor térképész, földmérő, pilóta, hajós, autóvezető, vagy éppen járműflotta-irányító fog hamarosan használni.
Bár a napfolt-tevékenység maximumán már rég túl vagyunk, Napunk mégis úgy forrong, mintha elfelejtette volna az emberek által megfigyelt tudományos tényeket. Mostani aktivitása akár a távközlési hálózatok és rádiónavigációs rendszerek működésére is hatással lehet.
A NASA JPL-ben kifejlesztett infravörös képalkotó eljárást számos, az űrkutatástól távol eső területen is alkalmazzák. Az egyik legújabb ötlet az autóvezetők figyelmeztetése az esetleg balesetet okozható, út menti nagyvadakra.
Kínában sikeresen elindították és pályára állították az ország navigációs és helymeghatározási rendszerének harmadik műholdját.
Hétfőn (közép-európai idő szerint 23:09-kor) az Egyesült Államok Légihaderejének Cape Canaveral-ben lévő légi és rakéta-támaszpontjáról egy Delta hordozórakéta sikeresen startolt, és 68 perccel később pályára állította a NAVSTAR GPS 2R-9 jelű helymeghatározó és navigációs műholdat. Az indítás költsége mintegy 90 millió dollár volt.
A Boeing Integrated Defense Systems engedélyt kapott az Amerikai Légihaderőtől (USAF) az első három GPS Block-IIF hold legyártására. Mint az sokak előtt ismert a GPS műholdak segítségével bárhol a világon, a nap bármely szakában lehet nagypontosságú (a technikától függően néhány méteres, vagy akár cm-es) helymeghatározást végezni.
A hordozó Delta II rakéta sérülésével végződött az összeszerelés a cape canaverali űrközpontban, amikor a legújabb GPS Block IIR műholdat tartalmazó áraramvonalasító orrkúpot és az az alatt helyetfoglaló rakéta végfokozatot megpróbálták ráemelni a már összeszeszerelt és függőlegesbe állított rakétára.
December 31-én kezdődik a hagyományos Paris-Dakar sivatagi rali 27. évfolyama. Idén a verseny Telefonica-Dakar néven fut, és startja a spanyolországi Barcelonában lesz, ezzel is rövidebb a zimankós időjárásban leküzdendő szakasz hossza. A szervezők a verseny hosszát két állomással és párszáz kilométerrel csökkentették. A versenyben idén is fontos szerep jut a műholdas helymeghatározó és navigációs rendszereknek, bár messze nem annyi, mint korábban!
A 2004-es autóverseny-szezonban is felbukkannak azok a műszaki fejlesztések, amelyek eredetileg az európai hordozórakétákat szolgálták.
A nagyobb újságos-standokon, néhány nagy benzinkútláncnál és bevásárlóközpontban már kapható a műholdas helymeghatározással és navigációval foglalkozó folyóirat legújabb (2003. december - 2004. januári) száma.
Az USAF (Amerikai Légihaderő) jelenlegi tervei szerint október 17-én indulhat a világűrbe a GPS-2R-10 jelű navigációs műhold.
A képviselőház után múlt hét pénteken (május 23-án) a német parlament felsőháza, a Bundesrat is jóváhagyta, hogy szeptember elsejével díjat fizettessenek a német autópályákat használó nehéz teherszállító járművek üzemeltetőivel. Cikkünkből kiderül, hogy a végrehajtásban miképp kapnak szerepet a GPS, illetve a Galileo műholdas helymeghatározó rendszerek
Az Európai Unió és az ESA közös navigációs műholdrendszere, a Galileo fejlesztésének lökést adhat az olasz és a német kormány megegyezése a feladatok megosztásáról. Az utóbbi időben lelassulni látszó programmal kapcsolatos legfrissebb híreket foglaljuk össze.
Szerdán Bajkonurból indítottak egy Proton-K nehéz-hordozórakétát, fedélzetén három GLONASSZ műholddal.
1972. november 21-én, Budapesten tért örök nyugalomra a korszerű repülés egyik nagy alakja. A szuperszónikus repülésre vonatkozó szakirodalom egynémely munkájában a sugárhajtás feltalálójának egy Whitle nevű angol őrnagyot tüntetnek fel, aki kormányától százezer fontot kapott találmányáért. A dolog szépséghibája az, hogy Whitle szabadalmát csak Fonó után egy évvel adta be! Így a külföldi szakirodalom is ma már Fonót tekinti e forradalmian új műszaki találmány atyjának.


