Havonta jelentkező sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Havonta jelentkező sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Folyik a SpaceX Starship űrhajójának fejlesztése, amellyel évtizedünk közepén két űrhajós juthat a Holdra. A fejlesztés nem zökkenőmentes, néhány akadály még legyőzendő, de az érintettek bizakodók.
A NASA 1,15 milliárd dollárt fizet a SpaceX-nek egy második emberes holdi leszállást végző küldetésért.
Idén is lesznek űrvonatkozású elődások a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett gazdag programban.
Milyen szempontok alapján számítják ki a NASA szakemberei, mikor nyílnak a következő indítási ablakok az Artemis–1 küldetés számára?
A hibák kivizsgálásáig és javításáig elhalasztják a Hold megkerülésére induló Orion űrhajó startját.
Rövidesen először emelkedhet a világűrbe a NASA SLS óriásrakétája. Cikkünk első részében az Artemis–1 küldetés legfontosabb céljait és eseményeit foglaltuk össze.
Az Artemis-1 repülés során az Orion űrhajó mellett kisebb „potyautasok” is helyet kapnak az SLS rakétán.
Egy szakértő véleménye szerint a NASA általa szűkösnek tartott költségvetése nem elég a nagyratörő célok megvalósításához.
Szerencsés fordulat: sikerült kapcsolatba lépni a NASA Hold körüli pályára tartó kis űreszközével.
A holdraszállás már valóban karnyújtásnyira van, a világűr emberi szervezetre gyakorolt káros hatásait egyre jobban megismerve azonban kétséges, mikor következhet a marsutazás.
Közel tíz nappal a start után a Hold körüli pályára állt az első Orion űrhajó.
A Kennedy Űrközpontból felemelkedett a NASA új SLS óriásrakétája és az Orion űrhajó. (Lassan) kezdődik az emberes űrrepülés és a Hold kutatásának új korszaka.
Sorozatunk második részében hordozóeszközökről és az Artemis-program néhány európai vonatkozásáról lesz szó.
Szeptember elején gondok akadtak a június végén a Hold felé indított miniatűr amerikai szondával.
Az Artemis-1 startját ugyan máról legkorábban péntekre halasztották, azért érdemes megismerni a Holdhoz hamarosan induló küldetés magyar tudományos vonatkozásait.
Számtalan (nem csekély) halasztás után a NASA Space Launch System (SLS) óriásrakétája végre készen áll első bevetése, az Artemis–1 küldetés indulására.
Egy amerikai űrpolitikai szakértő szerint a holdi tevékenységek szabályozott keretek között tartására a földi polgári repülést szabályozó ICAO-hoz hasonló nemzetközi szervezetre lenne szükség.
Az ESA Lunar Pathfinder adattovábbító relészondája a Hold poláris vidékén és túlsó oldalán dolgozó küldetésekkel lesz hivatott rádiókapcsolatot biztosítani.
Nem tudnak kapcsolatba lépni a Hold felé nemrég elindított amerikai CAPSTONE CubeSattal, amelynek feladata a majdani Lunar Gateway űrállomás számára tervezett pálya bejárása.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu