A holdraszállás már valóban karnyújtásnyira van, a világűr emberi szervezetre gyakorolt káros hatásait egyre jobban megismerve azonban kétséges, mikor következhet a marsutazás.
A Kennedy Űrközpontból felemelkedett a NASA új SLS óriásrakétája és az Orion űrhajó. (Lassan) kezdődik az emberes űrrepülés és a Hold kutatásának új korszaka.
Az Artemis-1 startját ugyan máról legkorábban péntekre halasztották, azért érdemes megismerni a Holdhoz hamarosan induló küldetés magyar tudományos vonatkozásait.
Számtalan (nem csekély) halasztás után a NASA Space Launch System (SLS) óriásrakétája végre készen áll első bevetése, az Artemis–1 küldetés indulására.
Egy amerikai űrpolitikai szakértő szerint a holdi tevékenységek szabályozott keretek között tartására a földi polgári repülést szabályozó ICAO-hoz hasonló nemzetközi szervezetre lenne szükség.
Az ESA Lunar Pathfinder adattovábbító relészondája a Hold poláris vidékén és túlsó oldalán dolgozó küldetésekkel lesz hivatott rádiókapcsolatot biztosítani.
Havonta jelentkező sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Folyik a SpaceX Starship űrhajójának fejlesztése, amellyel évtizedünk közepén két űrhajós juthat a Holdra. A fejlesztés nem zökkenőmentes, néhány akadály még legyőzendő, de az érintettek bizakodók.
Rövidesen először emelkedhet a világűrbe a NASA SLS óriásrakétája. Cikkünk első részében az Artemis–1 küldetés legfontosabb céljait és eseményeit foglaltuk össze.