2003. május 28-án, 70 éves korában, infarktus következtében meghalt Oleg Grigorjevics Makarov orosz mérnök-űrhajós, több kísérleti, műszaki űrrepülés lebonyolítója.

2003. május 14-én, 76 éves korában elhunyt Tófalvi Gyula Kossuth díjas mérnök, a műszaki tudományok doktora, c. egyetemi tanár, aki 1992 és 1997 között a Magyar Űrkutatási Iroda első igazgatójaként elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar űrkutatás új szervezetének megalapításában és vezetésében. Temetésére május 23-án került sor.

Dr. Greguss Pál nyugalmazott egyetemi tanár hamvasztás utáni búcsúztatására ma 14:00 órakor kerül sor a Nemzeti Sírkertben. A NASA-díjas kutató, nyugalmazott egyetemi tanár február 26-án, tragikus baleset után hunyt el.

2003. március 25-én, kedden 17 órai kezdettel Dr. Szegő Károly tart előadást a fenti címmel Székesfehérvárott, a Barátság Házában.

A MANT (Magyar Asztronautikai Társaság), szokásának megfelelően idén is meghirdette esszépályázatát az általános- és középiskolák diákjai számára. Ezt a hírt egyszer már közöltük, de mivel immár csak egy hónap áll rendelkezésre a beadásig, megismételjük a kiírást.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2003-ban is sok új lehetőséget kínál, főként az (európai) egyetemista korosztály számára. Idén már hatodik alkalommal vehetnek részt a legjobbak súlytalansági repülésben, négyszázan utazhatnak a soron következő asztronautikai kongresszusra, és közösen akár műholdat is építhetnek. Az alábbiakban újból közöljük a kiírást!

Szerdán kísérik utolsó útjára a 2002. december 2-án, 76 éves korában elhunyt Marx György fizikust, akadémikust, az ELTE Kossuth díjas professzorát. Kutatóként, oktatóként, ismeretterjesztőként egyaránt elismert, vezető egyénisége volt a magyar tudományos életnek.

25 éve annak, hogy 1977. szeptember 29-én a bajkonuri űrkikötőből elindították és pályára állt az első több éves élettartamra tervezett, ún. második generációs űrállomás, a Szaljut-6. Ezzel új fejezet nyílt az űrállomások történetében, s több, mint hat évvel az első Szaljut felbocsátása után technikai módosítások, fejlesztések után lehetővé vált, hogy emberek élhessenek és dolgozhassanak a világűrben hosszabb időn keresztül is. Kétrészes cikkünk előző részében az űrállomást és annak általános programját mutattuk be. Most, a második részben a Szaljut-6 hazai vonatkozásairól ejtünk szót.

2003. május 31-én délelőtt tartotta a Magyar Asztronautikai Társaság a Száz éves a repülés és az űrrepülés című ifjúsági pályázatának ünnepélyes eredményhirdetését a Közlekedési Múzeumban.

Az alábbi cikkben azokat a lehetőségeket igyekszünk bemutatni, mellyel az Európai Űrügynökségnek (ESA) köszönhetően, a magyar fiatalok is bekapcsolódhatnak az aktív űrtevékenységbe.

Vágó István beszél arról, hogy miért kell kutatnunk a világűr titkait.

Immár két éve, 2001. március 8-án indult a világűrbe a Discovery amerikai űrrepülőgép, fedélzetén többek között a hazai űrtevékenység egyik legsikeresebb produktumával – a Pille sugárzásmérővel. A Discovery két nappal később, március 10-én csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz, amely azóta a legújabb Pille lakóhelye. Apáthy Istvánt és Deme Sándort a KFKI AEKI munkatársait cikksorozatunk második (befejező részében) a közeli jövőről faggatjuk.

Az amerikai The Planetary Society még október közepén hírdette meg az angolul tudó, középiskolás diákoknak szóló Red Rover Goes To Mars pályázatának újabb fordulóját. A diák-űrhajósok dolgozatainak beérkezésére már csak egy hónap áll rendelkezésre! A magyar nemzeti központ a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT). Kérésükre ismét közöljük a kiírást.

A Holdon több olyan kráter is található, melyeket magyarokról neveztek el.

1972. november 21-én, Budapesten tért örök nyugalomra a korszerű repülés egyik nagy alakja. A szuperszónikus repülésre vonatkozó szakirodalom egynémely munkájában a sugárhajtás feltalálójának egy Whitle nevű angol őrnagyot tüntetnek fel, aki kormányától százezer fontot kapott találmányáért. A dolog szépséghibája az, hogy Whitle szabadalmát csak Fonó után egy évvel adta be! Így a külföldi szakirodalom is ma már Fonót tekinti e forradalmian új műszaki találmány atyjának.

Öt éve, 1997. szeptember 13.-án hunyt el austini (Texas, USA) otthonában az 1921-ben született Szebehely Győző, a magyar természettudomány egyik kiemelkedő alakja. Szakmai hírnevét az égimechanikában, azon belül is a háromtest-probléma kutatásában alapozta meg, s ezzel döntő mértékben járult hozzá az amerikai Apollo holdexpedíciók sikeréhez.