Egy év telt el azóta, hogy az emberes űrkutatás második nagy katasztrófája bekövetkezett. Egy év telt el azóta, hogy megtörtént, amire szinte senki nem számított. Egy év telt el a Columbia katasztrófája óta.

Egy év telt el a Columbia tragikus balesete óta, amelynek során hét űrhajós vesztette életét. Kevesen tudják talán, hogy a Columbia utolsó útján végzett kísérletekbe magyar szakemberek is bekapcsolódtak.

Úgy tűnik, a NASA talán mégis megtalálja a módját, hogy éjszaka is tudjon űrrepülőgépeket indítani.

Szeptember 29-én, hétfőn volt tizenöt éve, hogy a Discovery űrrepülőgép a Challenger balesete után esőként indult útjára. Most azt várjuk, hogy az Atlantis hasonló útra induljon a Columbia után...

A Columbia-baleset vizsgálatát lezáró jelentés, illetve a repülések felújításához letett ajánlások tükrében talán nem érdektelen háromrrészes összeállításunk. Az első rész - Dancsó Béla tollából - a baleset vizsgálatának egy megdöbbentő "részeredményéről" számolt be. Eszerint az STS-107 nem az első repülés volt, amikor rés támadt egy űrsikló szárnyán. A mostani epizód, melyet Schuminszky Nándor állított össze - az ajánlások között szereplő - "orbitális csemperagasztás" műszaki problémáit taglalja. A befejező harmadik rész - ismét csak Dancsó Béla összeállításában - a NASA hosszútávú stratégiáját fogja taglalni. (A szerk.)

A vizsgálati jegyzőkönyvben a Gehman-bizottság 29 ajánlást adott a NASA-nak. Sorozatunk előző részében bemutattuk azokat, amelyeket még a repülések újraindítása előtt végre kell hajtani. Most, az utolsó részben pedig bemutatjuk a többit.

Hétfőn a NASA sajtótájékoztató keretében mutatta be részletes terveit a Space Shuttle-rendszer üzemeltetésére.

A baleset körülményeit vizsgáló bizottság jelentésében hangsúlyozza, hogy a balesetért egyaránt, azonos mértékben okolhatók technikai, és a NASA szervezetén belüli hiányosságok. Sorozatunk harmadik részében folytatjuk a baleset technikai hátterének bemutatását.

A két nappal ezelőtt kiadott Columbia-jelentés három fő fejezetet tartalmaz. Az első rész azt taglalja, hogy mi történt, a második azt, hogy miért történt mindez, a harmadik részben pedig a vizsgálóbizottság az amerikai űrkutatás jövőjét vizsgálja. Most induló sorozatunk első részében - igazodva a jegyzőkönyvhöz - megvizsgáljuk, hogy mi történt.

A Columbia Balesetét Vizsgáló Bizottság (CAIB) augusztus 26-án teszi közzé a baleset okairól szóló hivatalos jelentést. A dokumentumot sajtótájékoztatón mutatják be az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Bizottság konferenciatermében.

A NASA egy elemző csoportja a múlt héten nyilatkozatban jelezte, hogy még mindíg kérdéses a Columbia-katasztrófát követő első – szeptemberi – űrrepülőgépes út végrehajtása.

Utólag már mindenki lehet okos. Talán kicsit igaz ez a Columbia esetére is, hiszen a mindenre kiterjedő vizsgálat felfedte az űreszököz hibáit, melyek nyilvánvalóan jelen voltak az elmúlt huszonkét év minden repülésénél. Bár az áldozatokat már nem lehet feltámasztani, a jövő tervezésénél mindenképpen komoly segítséget jelentenek a Gehman-bizottság eredményei.

Bár a NASA igyekezett tartani a korábban kitűzött dátumot, a héten bizonyosság lett az, amit sok szakértő sejtett. Az űrrepülőgép-flotta tavaszi, vagy akár a nyári visszatérése irreális.

A Columbia-baleset vizsgálatát lezáró jelentés, illetve a repülések felújításához letett ajánlások tükrében talán eddig sem volt érdektelen háromrészes összeállításunk. Az első rész - Dancsó Béla tollából - a baleset vizsgálatának egy megdöbbentő "részeredményéről", míg a második rész - melyet Schuminszky Nándor állított össze - az ajánlások között szereplő - "orbitális csemperagasztás" műszaki problémáiról szólt. A mostani - befejező - rész - ismét csak Dancsó Béla összeállításában - a NASA hosszútávú stratégiájával foglalkozik. (A szerk.)

A Columbia-baleset vizsgálatát lezáró jelentés, illetve a repülések felújításához letett ajánlások tükrében talán nem érdektelen háromrészes összeállításunk. Az első rész - Dancsó Béla tollából - a baleset vizsgálatának egy megdöbbentő "részeredményéről" szól. Eszerint az STS-107 nem az első repülés volt, amikor rés támadt egy űrsikló szárnyán. A következő rész, melyet Schuminszky Nándor állított össze - az ajánlások között szereplő - "orbitális csemperagasztás" műszaki problémáit taglalja. A harmadik rész - ismét csak Dancsó Béla összeállításában - a NASA hosszútávú stratégiájával foglalkozik. (A szerk.)

A vizsgálati jegyzőkönyvben a Gehman-bizottság 29 ajánlást adott a NASA-nak. Ezek közül tizenötöt még a repülések újraindítása előtt végre kell hajtani. Sorozatunk jelen részében bemutatjuk ezt a 15 ajánlást.

Ahhoz, hogy a megmaradt három űrrepülőgép ismét szolgálatba állhasson, nem elegendő csupán a baleset fizikai okait feltárni. Ahogy azt a bizottság a jelentésében is leírta, a fizikai okok mellett a NASA szervezetében is kell keresni a hibát...

A baleset körülményeit vizsgáló bizottság jelentésében hangsúlyozza, hogy a balesetért egyaránt, azonos mértékben okolhatók technikai, és a NASA szervezetén belüli hiányosságok. Sorozatunk második részében elkezdjük bemutatni a baleset technikai hátterét.

A Columbia Balesetét Vizsgáló Bizottság (CAIB) ma az előre megadott időpontban közzétette 248 oldalas jelentését. A balesetnek a jelentés szerint egyformán oka a már sokszor emlegetett habdarab, és a NASA szervezetén belüli sajátosságok.

Hét nappal a Columbia utolsó felbocsátása után a legénység parancsnoka és az űrrepülőgép pilótája e-mail-ben kapott tájékoztatást a start során történt eseményről. A levélben figyelmeztették őket, hogy az egyik sajtótájékoztatón készüljenek fel egy olyan kérdésre, amely a start során levált szigetelőhab-darabot említi.