Valóságos érvháború alakult ki az amerikai űrrepülőgépek jövőjét illetően a különféle érdekcsoportok között azóta, hogy a NASA bejelentette, egyelőre nem enged újabb űrrepülőgép-indításokat. Eközben az Atlantist továbbra is készenlétben tartják egy esetleges mentőmisszióra.
Több mint 1000 nap telt el azóta, hogy utoljára járt amerikai űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomásnál. Ma délutántól a Discovery nyolc napot tölt az ISS-hez kapcsolódva. Nézze meg fotóinkat a dokkolásról!
Mint arról korábban beszámoltunk, a Discovery felszállásakor ismét törmelékek hulltak alá, amelyek most szerencsésen elkerülték az űrrepülőgépet. A Space Shuttle jövője azonban bizonytalanná vált...
Miután a Discovery rendben kijutott a világűrbe, megkezdődött a start során készült felvételek elsődleges elemzése. Ezekből kiderült, hogy a rendszer madárral ütközött, elvesztett két kisebb csempedarabot és leszakadt róla egy jelentősebb elem.
Toulouse-ban befejezték az első európai Vénusz-kutató űrszonda, a Venus Express összeszerelési és tesztelési fázisát. Ezzel lehetővé vált, hogy a tervezett időpontnak megfelelően, 2005 októberében Bajkonurból elinduljon a Venus Express.
A Columbia tragédiájától számított két év során a NASA-t az űrsikló átalakítása kötötte le. De valóban csak ennyi történt? Az elmúlt két évben az amerikai űrhivatal teljesen átszerveződött, s Bush elnök kezdeményezésére az űrrepülőgépek kiváltásán, a hold- és marsutazások megvalósításán is dolgozik.
A vörös bolygó felszínét kutató Spirit és Opportunity robot-járművek valós méretű makettje néhány napig testközelből megtekinthető a TIT Budapesti Planetáriumban.
Kedd, 16.57: A Discovery három perccel ezelőtt elérte az előzetes keringési pályát. Mintegy húsz perc múlva a manőverező hajtóművek begyújtsával ezt megemelik a végső pályamagasságra.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) gondozásában nemrég elkészült egy magyar nyelvű honlap, amely az európai műholdas helymeghtározó rendszerben való hazai részvételt igyekszik segíteni.
Július közepén Románia területének nagy részén hosszan tartó záporszerű esőzések voltak, amelyek óriási árvizeket okoztak, elsősorban az ország keleti és déli részén.
Egy kínai állami lapban megjelent hír szerint a következő kínai űrhajós (tajkonauta) idén októberben indulhat. Más, nem megerősített források szerint a Sencsou-6 űrhajó már két űrhajóssal száll a magasba.
Az oroszok első generációs űrszondái közül a legsikeresebb, a Zond-3 1965. július 18-án indult Bajkonurból és fotózta a Hold Földről nem látható oldalát.