174 évvel ezelőtt, 1835. március 14-én született a 19. század egyik legnagyobb észlelő csillagásza, aki aztán jelentős szerepet játszott abban is, hogy az emberiség hosszú időn keresztül hitt az értelmes marsi élet létezésében.
Műholdas helymeghatározó berendezéssel és az útviszonyokról szóló friss információval elérhető, hogy vezetés közben üzemanyagot takarítsunk meg és a környezetet is kevésbé szennyezzük.
Egy néhány százmilliárd csillagot tartalmazó galaxisban, mint a miénk, csak vannak még a Földhöz hasonló méretű bolygók! Az új amerikai űrtávcső hamarosan kiderítheti, hogy ez az állítás igaz-e.
Alig hogy sikerült újra működőképessé tenni a Mars Reconnaissance Orbiter fedélzeti számítógépes rendszerét, most idősebb amerikai űrszonda-társa, a Mars Odyssey kerül sorra. Igaz, ott nincs sürgető hiba.
Február utolsó hetének közepén már olvadt a kiterjedt hótakaró hazánkban. Nyomait még látjuk a délnyugati határszélen, miközben az északi szél gyönyörű felhőutakat varázsol a tájra.
Az űrrepülőgép, fedélzetén hét utassal, az utolsó nagy amerikai gyártású szerkezeti elemeket viszi a Nemzetközi Űrállomásra - nem előbb, mint március 15-én.
A Polaris Csillagvizsgálóban ma este az űrturizmusról hangzik el előadás. Az űrrepülőgép csütörtök hajnali startját is közvetíti az interneten a Polaris TV.
Északon még tart a tél: Szentpétervár térségében még mindent hó és jég borít. A Ladoga és a Finn-öböl jege azonban már nem összefüggő: óriási jégtáblákat mutat a műholdkép.
A Christiaan Huygensről szóló rejtvénysorozatunkat mi mással is zárhatnánk, mint egy olyan kérdéssel, ami a tudósról elnevezett európai űrszondával és a Szaturnusz Titan holdjával kapcsolatos.
Egyelőre még csak egy szimulált Mars-utazásra indulnak a kiválasztottak, akik március végétől négy orosz társukkal töltenek 105 napot egy „űrhajóba” zárva.