A kínai újév alkalmából rendezett ünnepségek során először mutatták be a nyilvánosság előtt az űrállomás tervét.
A kínaiak láthatóan nagy hangsúlyt fektetnek az űrtevékenységük felfuttatására. Ennek legújabb jele a 7,7 tonnás, katonai fejlesztésű űrállomás tervének bejelentése, a makett ünnepélyes bemutatása. Az űrlaboratórium legkorábban 2010 végén kerülhet pályára. Érdekes időbeli egybeesés, hogy az amerikaiak épp ekkorra vonják ki a forgalomból az űrrepülőgépeket, s ezzel egy időre saját, embereket a Föld körüli pályára juttatni képes űrhajók nélkül maradnak.
Az űrállomáshoz 2011 elején indulhat az első űrhajó (Sencsou-8), egyelőre emberek nélkül, hogy az automatikus dokkolást kipróbálhassa. A Tiangong-1 nevű űrállomást később természetesen az űrhajósok is használatba vennék. Az állomás valószínűleg csak rövidebb ott-tartózkodásokra volna alkalmas. A kínaiak nem csinálnak titkot abból, hogy a tervezett kutatási programok részben katonai technológia fejlesztéseket is tartalmaznak.
Az építéssel jól haladnak, a földi prototípus már majdnem teljesen el is készült. Maga a szerkezet két fő modulból áll. A kiszolgáló egységen kapnak helyet a napelemek és a hajtóanyagtartályok. A nagyobbik egység szolgál az űrhajók dokkolására.
A Tiangong-1 űrállomás tervét a kínai tévénézők élő adásban, az újévi ünnepségek során láthatták először.
Az űrállomás indításával párhuzamosan megkezdődik a Sencsou űrhajók sorozatgyártása, az eddiginél gyakoribb startok érdekében, hiszen az űrhajósokat időről időre fel kell majd juttatni. A programnak természetesen jelentős hazai propagandaértéke is van. A nemzetközi közösségnek pedig azt üzeni, hogy a kínaiakkal egyre inkább számolni kell az űrtevékenységben is.
Kínának ráadásul két, egymás mellett futó űrállomásprogramja is van. A Tiangong sorozat ugyanolyan Hosszú Menetelés-2F rakétákkal indítható, mint a Sencsou űrhajók. Egy másik, nagyobb méretű (20-25 tonnás), az egykori orosz Mir űrállomás kategóriájába tartozó – és ahhoz állítólag igencsak hasonlító – eszköz 2020 körülre készülhet el. Addigra fejlesztenék ki a Hosszú Menetelés-5 rakétát is. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kínai űrállomás 15 éven belül
Hogyan tovább a második kínai űrrepülés után?
Lezajlott az első kínai űrséta
Készül a kínai katonai űrállomás (Spaceflight Now)
A korábbi tervekhez képest hat hónapos késedelem elég időt hagy az űrsétához szükséges űrruha előállítására.
