Bár a hivatalosan elfogadott tervekben eddig is szerepelt, orosz illetékesek most ismét megerősítették a Fobosz-Grunt űrszonda indítását. Az 1996 óta első orosz űrszonda 2009 októberében indul a tervek szerint.

Az orosz hordozórakétát közel 10 hónapig nem használták egy tavalyi szerencsétlen indítás után, amelynek során megsemmisült az ESA CryoSat holdja.

Az Apollo program a költségvetési ellenszélben meglehetősen lelassulva, az eredetileg kitűzött kéthavi startsűrűség háromszorosa után 1971. július 26-án indította útra az Endeavour parancsnoki modult és a Falcon holdkompot.

Július 24-én a már egy hete tartó kánikulát heves, felhőszakadással és jégesővel kísért hőzivatar szakította meg a főváros térségében.

Lehet, hogy sikerül a NASA idei és jövő évi költségvetését 1-1 milliárd dollárral kiegészíteni. Ezzel megmenekülhetnének a most lassításra vagy leállításra ítélt űrcsillagászati programok.

Hivatalosan egyelőre meg nem erősített hírek szerint a NASA következő holdprogramja az Orion név alatt fut majd.

Az űrhajó szépen tette a dolgát, semmiféle hiba nem lépett fel, az űrrepülés folyamata lassan csordogált előre.

A Viking-1 a Chryse-síkság délnyugati részén szállt le, ami kissé eltért az eredetileg tervezett céltól.

Az Európai Űrügynökség ismét egy lépéssel közelebb került az Ariane-5 utáni első, európai fejlesztésű ESA-rakéta megvalósulásához. A Zefiro-23-nak, a második fokozat motorjának első égési tesztje sikeres volt.

A Gemini-10, miután összekapcsolódott az Agena célrakétával, 763 km-es magasságban megközelítette a még a Gemini-8 által „fenn hagyott” Agenát is.

A Discovery űrrepülőgép legutóbbi, STS-121 jelű küldetése során is készültek szép felvételek. Ezekből mutatunk be most hármat.

A Rover próbája maradéktalan sikert hozott. De volt része kudarcban is Scottnak és Irwinnek. Az Apollo-15 minden sikere ellenére egyfajta érzelmi hullámvasút is volt.

A Dnyepr hordozórakéta tegnapi startja nem sikerült, a páyára állítandó holdak az indítás utáni pillanatokban megsemmisültek.

Az Apollo program Lovellék kudarcával és Shepardék repülésével mélypontra jutott. A politikusok igyekeztek minél több pénzt elvonni az űrből. Ebben a környezetben született meg az egész program legnagyszerűbb expedíciója.

1976-ban, három évtizeddel ezelőtt indult az utolsó szovjet holdszonda, a Luna-24. A Holdhoz egy keringőegységet és 13 egyéb tudományos szondát, továbbá egy impactort juttató újabb orosz szondát 2012-ben indítják a tervek szerint.

Július első felének hőhulláma idején már a búzamezők sárgásbarna színe uralta a Dunántúl északi részének valós színes űrfelvételét.

A Mercury program már akkor elvesztette a csatát, amikor elkezdődött, de az új, még merészebb vállalkozáshoz szükség volt űrtapasztalatokra. Törlés helyett tehát kibontakozás várt az első amerikai emberes űrprogramra.

Spirit, Opportunity, Pathfinder, Mars Express, Mars Odyssey…Napjaink hatalmas űrszonda-armadája eltörpül egy 30 évvel ezelőtti program mellett. Minden idők legnagyobb marskutató programja, a Viking volt először valóban sikeres.

Pontosan hat hónappal ezelőtt, 2006. január 19-én indult útnak a több mint két évtizede megvalósítani tervezett Plútó-szonda, a New Horizons. Érkezéséig „már csak” kilenc évet kell várni, s bár csak akkor várhatóak a legnagyobb tudományos felfedezések, azért ez a fél év sem volt eseménytelen.

A Gemini program középső szakasza igen felemásra sikeredett: világraszóló sikerek és fájó kudarcok jellemezték egyszerre. Ideje volt már, hogy valami sikerüljön is. A Gemini-10 ennek jegyében szállt fel, de szándék ide vagy oda, a sikerek csak lassan szaporodtak.