Újonnan induló rejtvényrovatunkban űrfelvételekkel kapcsolatos kérdéseket teszünk fel, és a fejtörés izgalma mellett még nyerni is lehet. Figyelem, az első megfejtés beküldésére alig több mint 2 nap áll rendelkezésre!
Amerikában az űrkutatás története egyben a kormányváltások története is. Bár a szavazók csak nagyjából egy év múlva döntik el, ki lesz George W. Bush utóda, a kampány már folyik. És a jelek azt mutatják, ismét bajban lesz a NASA...
A vállalkozó kedvűek akár így is megünnepelhetik, hogy tíz éve készült el az európai Hipparcos mesterséges hold csillagkatalógusa, amely máig a legpontosabb.
A múlt hét második felében és a hét végén hullott dunántúli hótakarót a felhőzet átmeneti felszakadozása eredményeképp most láthatjuk először műholdképen.
Az első rádióüzenetet 33 évvel ezelőtt, 1974. november 16-án sugározták ki a feltételezett idegen civilizációk felé az Arecibo-i óriás teleszkóppal. Az elképzelés Frank Drake-től származott, és már akkor sem értett vele mindenki egyet.
Két magaslégköri kutatórakéta és egy ballon felszerelését állíthatják össze az ESA tagországainak és együttműködő államainak diákjai, egy frissen meghirdetett pályázat alapján.
Decemberben megduplázódik a Nemzetközi Űrállomás kutatási kapacitása. A Columbus modul feljuttatása mérföldkő lesz az európai űrtevékenység történetében.
Műholdas mérésekkel már több mint negyedszázada követik a földi légkör hőmérsélketének alakulását. A troposzféra általános felmelegedése jól kimutatható.
Seth Shostak amerikai csillagász a SETI Insitute-tól azt a kérdést járja körül egy cikkében, hogy vajon nem pénzkidobás-e egy olyan területre költeni, ahol egyáltalán nem biztos, hogy valaha is lesz eredmény.
A Japán Űrügynökség szolgáltatása közel valós időben (kb. 4 óra késéssel) az egész bolygóra kiterjedő esőtérképet állít elő, műholdas mérési adatok felhasználásával.