Az ESA Integral gamma-csillagászati műholdjához készített detektor továbbfejlesztésével olyan eszközhöz jutottak, amellyel könnyebben fel lehet deríteni, ha valaki radioaktív anyagokat akar átcsempészni a határon.
Az űrrepülőgép STS-126 jelű küldetése rövidesen véget ér. Egyre valószínűbb, hogy a rossz floridai időjárás miatt végül a kaliforniai Edwards Légitámaszponton ér Földet a hét űrhajós.
Amitől védeni kell az alacsony pályán keringő űreszközöket, az más, földi alkalmazásokban igen hasznosnak is bizonyulhat. Erre mutatunk néhány érdekes példát.
Tegnap Bajkonurból új orosz teherűrhajó indult a Nemzetközi Űrállomás felé. Eközben küldetésük végeztével készülődnek vissza a Földre az amerikai űrrepülőgép utasai.
A hipotetikus asztromérnöki tevékenység legismertebb példái közé tartoznak a Dyson-szférák. Egy mostani elképzelés szerint az Infrared Astronomical Satellite (IRAS) adatbázisa nyújthatna segítséget a megtalálásukhoz.
Az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda radarmérései alapján vastag, kőzettörmelékkel borított jégfolyásokat találtak közepes marsi szélességeken.
A japán Akari infravörös csillagászati műhold felvételén szépen látható az a lökéshullámfront, amelyet a közeli vörös óriáscsillag kelt a körülötte levő csillagközi anyag „folyójában”.
A SETI-kutatások egyik híres eszköze az arecibói rádióteleszkóp, amellyel kapcsolatban mostani kérdésünket feltesszük. A helyesen válaszolók egyike ismét egy Typotex-könyvet nyerhet.
Az Endeavour űrrepülőgép (STS-126) utasai egy olyan új műszert is vittek az űrállomásra, amellyel az esetleg a levegőbe jutó veszélyes gázokat lehet „kiszimatolni”.
A Nemzetközi Űrállomás újonnan felszállított víztisztító berendezése nem működik megfelelően. A vasárnapi javítási kísérlet is vegyes eredménnyel zárult.