Toulouse-ban befejezték az első európai Vénusz-kutató űrszonda, a Venus Express összeszerelési és tesztelési fázisát. Ezzel lehetővé vált, hogy a tervezett időpontnak megfelelően, 2005 októberében Bajkonurból elinduljon a Venus Express.
A Vénusz körül keringő űrszondák eddigi legsikeresebbike, az amerikai Magellan ugyan sok krátert talált a felszínen (radarral, a bolygó látható tartományban átlátszatlan légköre miatt), ám azok közül akkor valószínűleg egy sem működött. A Vénusz vajon halott bolygó, s ha igen, miért? Méretét tekintve ugyanis csak alig valamivel kisebb Földünknél. Egyes elméletek szerint a vulkáni tevékenységért többek között felelős kéregmozgások bolygónkon azért lehetnek jelentősebbek, mert az óceán vize mintegy „beolajozza” az egymáson elcsúszó kéreglrmezeket. A Vénuszon a víz hamar elpárologhatott, s a vízgőzt az erős ultraibolya sugárzás hidrogénre és oxigénre bonthatta. A hidrogén nagy része a világűrbe szökhetett, az oxigén pedig a szén-dioxid alkotójaként létezett tovább. Az üvegházhatás miatt a folyamat felgyorsulhatott, hamarosan eltűnhetett minden óceán, s végül a kéregmozgás is leállt. A kéregmozgás során a belső hőt a kéreg, azt mozgási energiává (is) alakítva gyorsan elvezeti. Anélkül a hő egyre jobban felmelegítheti a kéreg alatti régiót, mígnem egy kritikus határt elérve ismét tűzhányók sora rázza meg a bolygót. Miután a kitörések során a hőt a kéreg elvezette, ismét megkezdődik a belső hőfelhalmozódás. A Föld esetében a hőleadás folyamatos, a Vénusz esetében talán hosszú, százmillió éves időskálán mérhető módon periodikus. Természetesen mindez csak egy teória a sok közül. Érdemes azonban felfigyelnünk arra, hogy míg a Mars esetében egy komplex fejlődéstörténeti képünk alakult már ki (sőt, több is), addig a Vénusz geológiai evolúciójáról máig nincs elfogadott, főleg nem alátámasztott elképzelésünk.
A Venus Express így olyan kérdésekre keresi a választ, hogy milyen volt a Vénusz múltja, mi magyarázza a légkör különleges viselkedését (a bolygó forgási sebességét többszörösen túlszárnyalva kerüli meg azt) és végül, van-e jele jelenkori vulkanizmusnak? Mindezen kérdések megválaszolására a szonda hét tudományos műszert visz magával, többek közt spektrométereket, plazma-analizátort, magnetométert. Ezekkel fogja vizsgálni a Vénuszt 250 és 66.000 km közötti távolságból.
A 2005 októberi indítást követően az utazás előreláthatóan 153 napot vesz majd igénybe. Műszerei sokban hasonlítanak a Rosettan lévőkhöz, a Mars Expressnek pedig szinte az ikertestvére lehetne.
Az Európai Űrügynökségen kívül más ország, űrhivatal nem tervezi tíz éven belül újabb Vénusz-szonda indítását, a már úton lévő amerikai Messenger Merkúr-kutató szonda pedig csak 2006 októberében halad el a Vénusz mellett első alkalommal. Korábban a japánok is terveztek Vénusz-szondát, de ezirányú tudományos tevékenységük mára csak az ESA-val való együttműködésre szorítkozott. Orosz kutatók a következő évtized végén, netán néhány évvel azután tervezik indítani újabb leszállóegységüket a bolygóra.
A vibrációs tesztek végső szakaszában került sor a nagynyereségű antenna telepítésére (2005. január 11.)
Szulágyi Judit – Horvai Ferenc
Kapcsolódó linkek:
A programot 2001 márciusában hívták életre, a Mars Express mintájára. Az űrszonda fejlesztését 2002 őszén kezdték meg. A gyártási feladatokkal az ESA az EADS Astrium vállalatot, az ESA első számú beszállítóját bízta meg. Néhány hónappal ezelőtt kezdődött az űrszonda összeszerelését követő tesztfázis Toulouse-ban. Az egyes műszereket külön-külön természetesen már több alkalommal is ellenőrizték, s még ezután is megteszik. A tervek szerint a szondát augusztusban szállítják át a kazahsztáni Bajkonurba, ahonnan egy Szojuz-Fregat hordozórakéta hasznos terheként emelkedik a magasba. A szonda két vénuszi évig, azaz körülbelül 500 földi napig fogja vizsgálni a naprendszer második bolygóját. A kutatók remélik, hogy választ kapnak a bolygót övező számos rejtélyre, például arra, hogy ez a hozzánk nagyon hasonló bolygó miért követett teljesen más fejlődési útvonalat, mint a mi planétánk.
A Venus Express az ESA oldalán
Az Astrium egyik szakembere számolt be arról, hogy jó ütemben halad az ESA (Európai Űrügynökség) Venus Express nevű űrszondájának fejlesztése és építése.
