A KOSZPASZ-SARSAT nemzetközi műholdas rendszer 1982 szeptemberében mentett először életeket.
A KOSZPASZ-SARSAT nemzetközi műholdas rendszer 1982 szeptemberében mentett először életeket.
Megélnének az űrutazók a Marson – ezt a címet adtuk nemrég a Curiosity sugárzásmérőjének eddigi eredményeit idéző cikkünknek. A hír igaz, de a Mars-utazás sugárvédelmi szempontból azért még mindig nem számít egyszerű feladatnak!
A 91 napig súlytalanságban repülő kísérleti egerek segítségével a csont leépülését vizsgálták, érdekes eredménnyel.
A műholdas távérzékeléssel nyert adatokat is használó információs rendszer a brit főváros lakóit figyelmezteti az egészségügyi kockázatokra.
A Mars felé tartó amerikai űrszonda a hosszú út alatt sem tétlenkedik, a sugárzási környezetet vizsgálja a bolygóközi térben.
Azt azért talán mégsem... Bár most egy húsz éve pályán levő, már irányítatlan, nagyméretű űreszköz részben túlélheti a légkörbe lépést. Szerencsére igen kicsi az esélye, hogy lakott területre zuhanjanak a darabjai.
Franciaországban egy éves tesztidőszakon van túl az a szűrőállomás, amellyel a 2. típusú cukorbetegség szövődményeit vizsgálják távoli, vidéki helyszíneken.
A Columbia űrrepülőgép 2003-as megsemmisülését túlélő fonalférgek leszármazottai most az Endeavour (STS-134) fedélzetén járják a világűrt.
Milyen érdekes orvosbiológiai kísérletek folynak az amerikai űrrepülőgép mostani útja során?
Az ESA űrhajósa, Paolo Nespoli fedélzeti mérnökként általában igen elfoglalt. Agyi tevékenységének, űrbeli teljesítőképessége változásának vizsgálata a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén végrehajtott egyik fontos kísérlet.
A nagyenergiájú kozmikus sugárzás újabb lehetséges egészségkárosító hatására derült fény. A hosszú időtartamú űrutazások megnövelik az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
A helyes étrend és a kemény testedzés hozzásegít az űrhajósok csontjainak védelméhez, ami jó hír lehet a majdani Mars-utazóknak is.
Amerikai kutatók 27, átlagosan 108 napot repült űrhajóst vizsgáltak meg. Az eredmény rossz hír lehet a hosszú távú bolygóközi repülések szempontjából.
A Nemzetközi Űrállomáson 2007-ben és 2011-ben is repült az a kísérlet, aminek nyomán biztonságosabbá tehető a fedélzeten a tűzjelző rendszer. Az eredményeket a földi füstérzékelők továbbfejlesztéséhez is alkalmazzák.
A ruhába varrható újfajta rádióantennát jól lehet majd alkalmazni a műholdas alapú keresési és mentési feladatoknál.
A már a világűrben is többször vizsgázott pordetektor átalakított változata most porszívókba építve mondja meg, hogy elég volt-e már a szívásból...
A General Electric (GE) ultrahangrendszerével vizsgálják majd az űrhajósok szívműködését. A berendezés az Atlantis fedélzetén került fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
Egy a NASA támogatásával a Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérlet szerint a fájdalomcsillapító gyógyszerek gyorsabban veszítenek hatásosságukból az űrbeli körülmények között.
Bár a Mars gyarmatosítása egyelőre csak a tudományos-fantasztikus műfaj témája, egy nap talán valósággá válik. Még azelőtt meg kell oldani az emberi reprodukció problémáit a marsi környezetben.
A hagyományos farmernadrág szövetébe szőtt speciális szálakkal kényelmes, mégis különleges védelmet nyújtó ruhadarab állítható elő. A szálak anyagát korábban az ESA YES-2 űrkísérletében is használták.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu