Az űrhajósok orvosi vizsgálatát segíti az a NASA-fejlesztésű ultrahangkészülék, amelynek természetesen a földön is hasznát vehetjük.
Egy, az űrkutatás eredményeinek elterjesztésével foglalkozó amerikai alapítvány idén újabb négy űrtechnológiai alkalmazást választott be a legjobbak közé.
A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja a Nemzetközi Űrállomáson folyó legújabb sugárdózis-vizsgálatokban, a SORD programban is részt vesz. Az első detektorok idén január 29-én, Progressz űrhajóval indultak a világűrbe.
A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja 2001–2003 között részt vett a Nemzetközi Űrállomáson folyó sugárdózis-vizsgálatokban. A BRADOZ program célja a kozmikus sugárzás egyes összetevői hatásának vizsgálata biológiai objektumokra, a kozmonautákra, illetve elektronikus eszközökre. Két részes cikkünkben a kutatások hazai témavezetője számol be a programról, a mérésekről és az eredményekről.
Van-e olyan dolgozó, aki soha nem megy szabadságra vagy betegállományba, az év minden napján éjjel-nappal munkára fogható, nem szakszervezeti tag, ráadásul hosszú szakmai gyakorlattal rendelkezik?
Az eredetileg űrszondák fedélzeti kamerái számára kifejlesztett, fényszóródásmentes borítást orvosi műszerekben is sikerrel alkalmazzák. Az így gyártott endoszkópok segítségével az emberi test belsejéből “közvetített” képek minősége lényegesen javítható.
A Földünk folyamatos megfigyelését végző műholdak számtalan lehetőséggel bővítik a különböző tudományágak kutatásait. Az alábbi felvétel a vulkanológusok, a geográfusok és a térképészek munkájához egyaránt hasznos információkkal szolgál.
Az emberes marsutazás az űrkutatás világában folyton ott lebegő cél. Bár hivatalos program még nincs, a Vörös Bolygóhoz küldött szondák mind-mind azt is kutatják, vajon leszállhat-e ember a bolygó vörös homokjára. A NASA Mars körül keringő Odyssey űrszondája a későbbi emberes marsexpedícióhoz szolgáltatott a minap értékes adatokat.
Az ESA támogatásával készült műszerrel figyelik a hegymászók egészségi állapotát egy most folyó expedíció során.
A magasban dolgozó építőmunkásokat a munkáltatónak kötelessége megfelelő védőfelszereléssel ellátni. Nem lesz ez másként a NASA-nál sem: az ISS-t építő űrhajósok új eszközt kapnak arra az esetre, ha valami baj történne.
Az ISS legénysége ma űrsétára készül. Ez önmagában manapság már nem számít szenzációs hírnek, de az mégis különlegessé teszi a műveletet, hogy mindkét űrhajós elhagyja az űrállomást, amely így üresen marad, míg utasai odakinn dolgoznak. A munkának ráadásul némi hazai vonatkozása is lesz.
A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja 2001-2003 között részt vett a Nemzetközi Űrállomáson folyó sugárdózis-vizsgálatokban. Cikkünk második részében a neutrondózis meghatározásáról és a vizsgálatokból levonható következtetésekről szólunk.
A legtöbb szülő kétségbe vonná, hogy a számítógépes és videojátékok a gyerekek számára hasznos időtöltést is jelenthetnek. Pedig a NASA kutatásain alapuló új módszer esetében éppen erről van szó.
A német-amerikai-brit együttműködésben épült, 1990 és 1999 között működött ROSAT röntgencsillagászati mesterséges hold adatainak feldolgozására készült algoritmus alkalmazásával a bőrrák egyes típusai könnyebben és korábban felismerhetők.
Immár két éve, hogy a hazai űrtevékenység egyik legsikeresebb produktuma – a Pille sugárzásmérő – felkerült a Nemzetközi Űrállomásra. Ez az apró évfoduló volt az apropója annak, hogy beszélgetésre kértük Apáthy Istvánt és Deme Sándort, a projekt irányítóit, a KFKI AEKI munkatársait. Kétrészes cikksorozatunk első részében a múlt és a jelen keveredik.
12:41. Pénteken az űrrepülőgép parancsnoka és pilótája ellenőrizte a visszatéréshez szükséges berendezések működését és mindent rendben talált. Ha minden a tervek szerint alakul ma leszáll a Columbia űrrepülőgép, melynek egyik kisérletében néhány magyar szakember is résztvett.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu