Mi várható 2023-ban? (1. rész)

Hagyományos év eleji sorozatukat idén is az emberes űrrepülés „jövőbeli híreinek” összegyűjtésével kezdjük.

Ami késik, nem múlik: bár lassan január vége felé járunk, de csak elkezdődik évindító sorozatunk, amelynek három részében rendre az emberes űrrepülésről, a műholdas programokról és a Naprendszer űrszondás kutatásáról lesz szó. A teljesség igénye nélkül megkíséreljük összegyűjteni, milyen érdekességek várhatók az előttünk álló naptári évben. Természetesen semmi garancia nincs arra, hogy a startok és események mind megvalósulnak, és hogy pontosan akkor történnek, amikorra most tervezik azokat. Az űrtevékenység természetes velejárója az időnkénti bizonytalanság és a technikai problémák felbukkanása. Így senkit sem lephet meg, ha csúszások, változások történnek.

Mindjárt egy ilyen változás érinti a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programját. Két hónappal ezelőtt még gyökeresen eltérő tervekről adtunk volna számot, de december közepén közbejött valami váratlan. Az ISS-nél tartózkodó orosz Szojuz MSZ-22 űrhajó hűtőrendszeréből a világűrbe szökött a hűtőanyag. A vizsgálatok szerint az alig 1 mm-es lyukat egy csövön egy nagy sebességgel becsapódott mikorometeoroid – vagyis természetes eredetű részecske és nem űrszemétdarab – okozhatta. A Roszkoszmosz illetékesei úgy döntöttek, hogy a Szojuz MSZ-22-t a biztonság kedvéért üresen hozzák vissza, miután három űrhajósáért (Szergej Prokopjev, Dmitrij Petyelin és Frank Rubio) előtte üresen felküldik a Szojuz MSZ-23-at. A sérült MSZ-22 addig továbbra is betölti a mentőűrhajó szerepét. Abban a valószínűtlen esetben, ha az ISS-t februárig hirtelen evakuálni kellene, az amerikai Rubio átülne a SpaceX ugyancsak ott tartózkodó Crew Dragon űrhajójába, hogy a Crew-5 személyzet négy tagjával együtt hagyja ott a komplexumot. A sérült Szojuz MSZ-22-ben csak a két orosz űrhajós térne vissza, hogy ezzel is csökkenteni tudják a hőterhelést.

Az incidens és a csereűrhajó küldése azt jelenti, hogy az eredetileg márciusban felküldeni tervezett, az orosz Oleg Kononyenko, Nyikolaj Csub és az amerikai Loral O’Hara összetételű személyzetnek még várnia kell a repülésre. Helyettük Prokopjev, Petyelin és Rubio küldetése hosszabbodik meg a váltás érkezéséig, akár szeptemberig. Ahogy jelenleg állnak a tervek, a Szojuz MSZ-23 csereűrhajó, a felfelé vezető úton tehát személyzet nélkül, február 20-án indul Bajkonurból. A Szojuz MSZ-24 szeptember közepén startolhat, rajta várhatóan az MSZ-23 eredeti háromfős személyzetével.

Ami a NASA megbízásából végzett amerikai személyzetcseréket illeti, a hatodik szolgálatszerű Drew Dragon február 26-án indulhat Floridából. Utasai Stephen Bowen, Warren Hoburg (USA), Andrej Fegyajev (Oroszország) és Szultan Al Niadi (Sultan Al Neyadi, Egyesült Arab Emírségek) lesznek. A csapat nagyjából fél évig dolgozik majd az ISS-en. Váltásukra a Crew-7 valamikor augusztusban indulhat, benne ugyancsak egy négyfős – és ezúttal négyes nemzetiségű – csapattal: Jasmin Moghbeli (USA), Andreas Mogensen (Dánia/ESA), Furukava Szatosi (Satoshi Furukawa, Japán) és Konsztantyin Boriszov (Oroszország).

A SpaceX űrhajótípusát azonban rövidebb, „magánjellegű” repülésekre is fogják használni, 2023-ban akár négy alkalommal is! Először márciusban a SpaceX által szervezett Polaris Dawn küldetésen négy civil űrutazó öt napot tölthet alacsony Föld körüli pályán – az ISS-hez nem dokkolnak majd. A Jared Isaacman által vezetett csapat végezheti el az első űrsétát egy kereskedelmi repülésen.

A Polaris Dawn személyzete, balról jobbra Anna Menon, Scott Poteet, Jared Isaacman és Sarah Gillis. (Kép: Polaris Program / John Kraus)

Az Axiom Space szervezésében a következő, Ax-2 jelű küldetés májusban indulhat egy Crew Dragonnal. Ennek során egy profi űrhajós (Peggy Whitson) parancsnoksága alatt három magánszemély (az amerikai John Shoffner és két, egyelőre meg nem nevezett szaúd-arábiai utas) tölt 10 napot az ISS-en. A repülés nagyban hasonlít majd az Axiom első, tavaly áprilisi Ax-1 küldetéséhez. Ha minden jól megy, idén még sort keríthetnek az Ax-3 és Ax-4 repülésre is, de nem volna meglepő, ha legalább az egyik átcsúszna 2024-re.

A másik kereskedelmi alapon – igen lassan – készülő amerikai személyszállító űrhajótípus, amelynek feladata a NASA megbízásából személyzetcseréket végrehajtani az ISS-nél, a Boeing cég CST-100 Starlinere. A tavalyi sikeres automata (vagyis emberek nélküli) látogatás után a következő lépés az emberes tesztrepülés (Boe-CFT, Crewed Flight Test) és csatlakozás az ISS-hez. Ez legkorábban talán áprilisban megvalósul, a fedélzeten Barry Wilmore és Sunita Williams űrhajósokkal. Ha minden igaz, 8 napot töltenek majd az űrállomásnál.

Olvasóink számára nyilvánvaló kell legyen, hogy 2023-ban is nagy lesz a teherűrhajó-forgalom az ISS-nél, hiszen az állandó és a látogató személyzetek számára biztosítani kell az élelmet, az ivóvizet, a levegőt, más ellátmányt, valamint fel (és időnként le) kell juttatni a kísérleti anyagokat és berendezéseket. Az orosz Progressz teherűrhajók közül az MSZ-23 jelzésű májusban, az MSZ-24 augusztusban, az MSZ-25 pedig decemberben indulhat. A SpaceX teherszállótó Dragonja, amely kísérleti minták visszahozatalára is képes, szintén három alkalommal indul 2023 folyamán (CRS-27 márciusban, CRS-28 júniusban és CRS-29 októberben). A Northrop Grumman Cygnus teherűrhajójára két küldetés vár (NG-19 áprilisban és NG-20 valamikor a második félévben – akkor már a SpaceX Falcon-9 rakétájával indulva). Az idei év igazi különlegessége lehet a Dream Chaser újra felhasználható, személyzet nélküli mini-űrrepülő bemutatkozása. A Sierra Nevada Corporation űrjárműve a tervek szerint a harmadik negyedévben látogathat az ISS-hez (SNC Demo-1 repülés), a jelenleg még bemutatkozásra váró Vulcan rakétával. Itt sem lenne meglepő, ha közbejönne egy kis késés...

2023-ban talán tényleg elindulhat az első Dream Chaser az ISS-hez. (Kép: Sierra Nevada Corp.)

A Nemzetközi Űrállomáson kívül van egy másik kutatólaboratórium, amely alacsony Föld körüli pályán kering. Ez a kínaiak Tienkung (Tiangong) űrállomása, amelynek építését 2022-ben fejezték be, s ahol már beindultak a személyzetváltások olyan módon, hogy a távozó és érkező űrhajóstrió rövid ideig együtt tartózkodik a fedélzeten. 2023-ban a Sencsou (Shenzhou) űrhajók közül a 16. és 17. számú példányok repülése várható, előre láthatólag május és november hónapokban. Kínai szokás szerint a személyzetek összetételét csak néhány nappal az indulás előtt hozzák majd nyilvánosságra. A Tiencsou (Tianzhou) teherűrhajók általában egy hónappal megelőzik a személyzetváltást, hogy kellő ellátmánnyal és kísérleti eszközökkel lássák el a következő hosszú időtartamú repülés személyzetét. Eszerint a Tiencsou-6 várhatóan áprilisban, a Tiencsou-7 október tájékán startolhat.

A Sencsou-16 december eleje óta már a starthelyen, tulajdonképpen indításra kész állapotban várakozik, ha netán mentőűrhajóval kéne kisegíteni a kínai űrállomáson tartózkodókat – ahogy az most az orosz Szojuzokkal is történik. (Forrás: CGTN / YouTube)

A 2023-as előretekintsünk végén mindenképp említésre érdemes, hogy a HUNOR magyar űrhajós programra jelentkezők kiválasztása hamarosan elér arra a pontra, hogy négy űrhajósjelölt nevét nyilvánosságra hozzák. Ők megkezdik a felkészülést a 2024-ben vagy 2025-ben esedékes repülésükre. Az Axiom Space vállalattal kötött együttműködés keretében a következő magyar űrhajós az ISS-en végez majd kutatómunkát, magyar kísérleteket és programokat végrehajtva.

Kapcsolódó cikkek:
Helyettesítő Szojuz indul
Valami spriccelt a Szojuzból
Ázsiai mozaik – 2022. július (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2021. május (1. rész)
Isaacman: még három repülés?
17 nap lett, maradhat?
Ázsiai mozaik – 2022. október (1. rész)
A Starliner az ISS-nél
Európa űrhajósjövője
Kereskedelmi űrszállítás
Axiom Space: magyar együttműködés
Huszonhatan vannak még versenyben...
Sencsou-14: hárman visszatértek
Sencsou-15, három férfi utassal
Mi várható 2023-ban? (2. rész)
Mi várható 2023-ban? (3. rész)