Miket tekinthetünk a szovjet emberes holdprogram bukása legfőbb okainak?

A huszadik században az Amerikai Egyesült Államok mellett egy másik nemzet, az egykori Szovjetunió is kísérletet tett arra, hogy embert küldjön a Holdra. Ameddig azonban az amerikaiak sikeresen zárták a maguk holdprogramját, a szovjet változat totális kudarcba torkollt.

Szeptember 10-én a Föld–űrhajó távolság 19 millió 266 ezer km, az űrhajó–Mars távolság 187 millió 267 ezer km volt. Úgy tűnik, a kísérleti Mars-utazás résztvevői egészségesek, egyelőre jól tűrik a „repülés” fáradalmait.

Miközben épp 30 éve, hogy a kazah sztyeppén földet ért az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, Moszkvában elstartol az első, európai közreműködéssel is végzett, hosszú távú Mars-utazást szimuláló 520 napos gyakorlóprogram.

A 2010 nyarán indítandó 520 napos, nemzetközi együttműködésben végzett, a Marsra utazást szimuláló felkészülési program a Mars500 izolációs komplexumában történik, amelyben a beköltöző legénység tölti majd napjait.

A Moszkva mellett augusztus második felében tartott repülési ás űrkutatási szalon (MAKSZ-2009) alkalmával nyilvánosságra hozták Oroszországnak az emberes űrrepüléssel kapcsolatos terveit.

Putyin elnök elrendelte egy új, orosz felségterületen létrehozandó indítóhely megépítését.

A Hold meghódításában egykor nagy rivális Oroszország szívesen csatlakozna az új amerikai holdprogramhoz.

Persze még nem az „igazira”, csak egy 520 napig tartó szimulációra. A felhívást a Roszkoszmosz, az orosz űrhivatal tette közzé.

1976-ban, három évtizeddel ezelőtt indult az utolsó szovjet holdszonda, a Luna-24. A Holdhoz egy keringőegységet és 13 egyéb tudományos szondát, továbbá egy impactort juttató újabb orosz szondát 2012-ben indítják a tervek szerint.

Hiába született meg a vakmerő elképzelés, a hordozórakéta üzemképtelensége miatt soha nem érhetett el a gyakorlati megmérettetésig a megvalósíthatósága. Minden erőfeszítés ellenére a Szovjetunió nem volt képes emberes holdprogram lebonyolítására.

A moszkvai Orvosbiológiai Kutatóintézet (IBMP) kísérleti központjában egyre fokozódik a feszültség: már csak néhány nap, és az „első űrhajósok leszállnak” a Mars bolygó felszínére.

Az ország délkeleti részén, a kínai határ közelében felépülő Vosztocsnij 2018-tól indíthat orosz űrhajókat.

Az MTA Pszichológiai Kutatóintézet munkatársai a Mars500 kísérletnek otthont adó IBMP pszichológusaival együttműködve vizsgálják az izoláció hatásait

520 napos oda-vissza Mars-utazást – 30 napos felszíni tartózkodással – fog szimulálni egy 6 fős nemzetközi legénység, a tervek szerint 2010-ben.

Egyelőre még csak egy szimulált Mars-utazásra indulnak a kiválasztottak, akik március végétől négy orosz társukkal töltenek 105 napot egy „űrhajóba” zárva.

A 2007-es év az előkészületek éve az orosz űrkutatók számára. Évről évre arról hallani, hogy feltörekvőben az orosz űripar, talán tényleg eljött az ideje, hogy a hírek valóra váljanak. A hírek mindenesetre erről tanúskodnak.

A napokban orosz részről merész tervek hangoztak el a jövőt illetően. Visszatérnek a „szovjet idők”?

Bár a hivatalosan elfogadott tervekben eddig is szerepelt, orosz illetékesek most ismét megerősítették a Fobosz-Grunt űrszonda indítását. Az 1996 óta első orosz űrszonda 2009 októberében indul a tervek szerint.

Sorozatunk befejező részében azzal foglalkozunk, mekkora az esélye egy orosz vezetésű emberes Mars-program megvalósításának nemzetközi összehasonlításban.