1966. március 16-án startolt a Gemini-8, hogy a Föld körüli pályán randevúzzon az „előre küldött” Agena rakétával. A manőver rendben indult, aztán izgalmas fordulatot vett…

1961-re már sok dolgot kipróbáltak a nagyhatalmak az űrben, egy dolog hiányzott, az ember repülése. De a jóslatok borúsak voltak fajunk számára, így a nagy attrakció előtt a tudósok a világ mindkét pólusán beiktattak egy főpróbát: a szovjetek kutyákkal, az amerikaiak egy csimpánzzal tettek próbát.

Az Agena kudarca után új célpont tűnt fel a láthatáron: egy másik Gemini űrhajó. A szükség arra vitte a NASA-t, hogy némi plusz kockázatot felvállalva két, ember vezette űrhajó között jöjjön létre a találkozó.

Gordon Cooper özvegye a legendás Mercury- és Gemini-űrhajós hamvait Föld körüli pályára tervezi juttatni.

A NASA tavaly alapított egy kitüntetést, amely egy darabka holdkőzetet rejt magában, és az amerikai „űrlegendák” a kitüntetettek.

A Gemini-3 sikerére alapozva és Leonov űrsétájától felpaprikázva a Gemini-4-re hatalmas technikai ugrás várt: meg kellett mutatnia, hogy az amerikaiak is tudnak valamit az űrhajózásról. A NASA elhatározta, hogy az ő űrhajósai is űrsétát tesznek.

A NASA-ra nehezedő iszonyatos nyomás (a szovjetek minden áron való megelőzésének igénye) ellenére az űrhivatal vezetése hideg fejjel gondolkodott. A Hold elérése érdekében vettek egy nagy lélegzetet és belevágtak egy látszólag felesleges programba, a Geminibe.

A Gemini program az amerikaiak diadalmenete volt az űrben. Immár mindenben sikerült megelőzniük a szovjeteket. Azonban a Hold eléréséhez még újabb és újabb technikákra volt szükség. Ilyen volt a dokkolás, két űrhajó összekapcsolása is.

1965. december 15-én virradt fel a nap, amikor az űrrandevú is tudományos valóssággá vált.

Csak a véletlenen múlott, hogy a Gemini soron következő repülésére tervezett új művelet látványosabbra sikerült, mint azt eredetileg bárki is gondolta volna. A NASA 1965 decemberében újabb hatalmas lépést tett a Hold felé.

A Hold eléréséhez szükséges műveletek begyakorlására szánt Gemini program Ed White űrsétájával igencsak látványos rajtot vett. A következő repülés nem ígérkezett látványosnak, „csak” az időtartam-csúcsot szerette volna elhódítani a szovjetektől.

A dokkolási kudarc után a Gemini-4 személyzetére az a feladat várt, hogy végrehajtsák az első amerikai űrsétát. Ed White feladata volt bizonyítani, hogy képes arra, amit a szovjet Leonov a világon elsőként már megtett.

A szovjetek Voszhod űrhajójára válaszul 1965. március 23-án bocsátották fel Cape Kennedy-ről az első többszemélyes amerikai űrhajót. Bár maga a repülés már-már csalódást keltően egyszerű volt, mégis egy hatalmas sikertörténet nyitánya lett.

A világ egyik leggazdagabb kormányügynöksége. A technikai tudás gyűjtőhelye. A világűr meghódításának élcsapata. Működésének 45 esztendeje alatt ilyen és ehhez hasonló jelzőket sikerült kivívnia a születésnapját most ünneplő Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnak.