Ma a Belső-Mongóliában lévő leszállóhelyen sikeresen landolt az automatikus kínai űrhajó. Ezzel a repülés három célja közül kettő teljesült.

A Hosszú Menetelés-3B rakétának nem sikerült pályára állítania a Palapa-N1 távközlési műholdat.

A Hosszú Menetelés–5 decemberi sikeres indításával megvalósíthatóvá váltak Kína nagyratörő, elsősorban erre a rakétára épülő tervei.

Több mint két éves szünet után sikeresen startolt a legnagyobb kínai rakéta.

Hosszabb kényszerszünet után várhatóan még az év vége előtt újra indulhat a kínai nagyrakéta, a Hosszú Menetelés-5.

A Jaokan-30 sorozat tagjai – feltehetően katonai kémműholdak – álltak pályára Hszicsangból.

Kína először hajtott végre műholdindítást egy tengeren úszó mobil platformról. Egy Hosszú Menetelés-11 típusú rakétával hét kisebb űreszköz állt pályára.

A kínai űripari startup vállalkozás által fejlesztett OS-M1 rakéta Csiücsüanból indult, de az első fokozat leválása után szerencsétlenül járt.

Földmegfigyelő és technológiai kísérleti holdak álltak pályára egy Hosszú Menetelés-11 rakétával az idei második kínai start során.

A Landspace cég Csucsüe-1 (Zhuque-1) rakétájának szombati első repülése a harmadik fokozat hibájából sikertelenül végződött.

Május 5-én, magyar idő szerint dél körül Vencsangból indult a Hosszú Menetelés-5B első példánya.

Az ebben a konfigurációban először használt kínai hordozórakéta egy közelebbről nem részletezett célú technológiai kísérleti műholdat állított volna pályára.

Újra indult Kína nagy rakétája, először használtak úszó indítóállást és egy-egy 100-as és 300-as mérföldkövet is elértek. Visszatekintünk a kínai hordozórakéták 2019-es sikereire.

2020-ban Kína nemcsak új hordozórakétákat és távoli küldetéseket indítana, hanem a startok számát tekintve – az elmúlt két évhez hasonlóan – világelső maradna.

Kínában sikerrel próbálták ki a Smart Dragon-1 rakétát, amelyet kis műholdak alacsony pályára állításához fejlesztettek ki.

2019. július 25-én a kínai iSpace magánvállalkozás első alkalommal próbálta meg elindítani saját fejlesztésű Hyperbola-1 hordozórakétáját.

A tegnap indított műhold nem érte el a Föld körüli pályát. A kilenc idei űrstart közül ez már a második sikertelen volt Kínából.

Nagy nemzetközi kereskedelmi startmegrendelést kaptak Kínában január közepén. A Satellogic földmegfigyelő műholdjainak flottáját állíthatják pályára.

Kínában az elmúlt években több mint 100 űripari magáncég jött létre. Az első magánfejlesztésű rakéta startja csak félsiker volt, mégis bíznak abban, hogy a teljes sikerek sem váratnak sokáig magukra.

A 2013-ban bemutatkozott Kuajcsou-1A rakétával most a CentiSpace-1-S1 nevű műholdat állították pályára Csiucsüanból.