A CAS Space nevű cég az első alkalommal hat kis műholdat állított pályára az új típusú hordozórakétával. Nagyratörő terveik vannak.
A négyfokozatú, szilárd hajtóanyagú Licsien-1 (Lijian-1, más jelöléssel ZK-1A) hordozórakéta bemutatkozó startjára július 27-én magyar idő szerint 6:12-kor kerítettek sort Csiucsüanból (Jiuquan). A rakéta induló tömege 135 tonna, hossza 30 m. Az első fokozat henger alakú testének, valamint az orrkúpnak az átmérője 2,65 m. A rakéta tolóerejével legfeljebb 1,5 tonna hasznos tömeget tudnak 500 km magas napszinkron pályára állítani. Az adatok a Kínai Tudományos Akadémiától (Chinese Academy of Sciences, CAS) származnak, amelynek kereskedelmi alapon működő vállalkozása a CAS Space (más néven Zhongke Aerospace).
A Licsien-1 rakéta az indítóhelyen, Csiucsüanban. (Kép: CAS)
A hasznos terhet jelentő hat műhold szerepét csak nagy vonalakban írták le a hivatalos hírügynökségi jelentések. Ezek szerint űrtechnológiai kutatásokra, a légkör sűrűségének mérésére, kvantumkommunikációs kísérletekre, elektromágneses tesztekre használják majd azokat. Egyikük navigációs (GPS és Beidou) műholdak földfelszínről visszaverődő sugárzásának detektálása alapján a talaj nedvességtartalmát méri. Eu utóbbin, a SAST (Shanghai Academy of Spaceflight Technology) műholdján kísérleti ionhajtóművet is kipróbálnak.
A Licsien-1 az egyik – és jelenleg a legnagyobb kapacitású – a Kínában mostanában fejlesztett új szilárd hajtóanyagú hordozórakéták közül. Képességei hasonlóak a Csielung-3 (Jielong-3, Smart Dragon-3) rakétáéhoz, amely várhatóan az elkövetkező hónapok során mutatkozik be. Annak a fejlesztője a China Rocket, amely egy állami űripari vállalat, a CALT (China Academy of Launch Vehicle Technology) spin-off cége. A könnyen kezelhető, rugalmasan bevethető szilárd üzemanyagú rakéták révén az ország űrindítási képességei javulnak, sokrétűbbé válnak.
A CAS Space egyébként nagyobb rakéták fejlesztésével is foglalkozik, beleértve folyékony hajtóanyaggal működő, többször felhasználható hordozóeszközöket is. A tudományos akadémia vállalkozása 2021-ben mintegy 31 millió amerikai dollárnak megfelelő befektetői tőkét vonzott, végső soron kínai állami tulajdonú szervezetektől. Ipari bázisuk a délkeleti Kuangtung (Guangdong) tartomány fővárosa, Kuangcsou (Guangzhou; Európában elterjedt nevén Kanton) területén található. A Nansa (Nansha) városrészben az űripari beszállító lánc teljes vertikumát igyekeznek megtelepíteni, a rakéták és műholdak gyártásától kezdve az űralkalmazásokig. Ugyanitt van a székhelye például a Geely autóipari konzorciumnak és az ő Geespace nevű űripari vállalatuknak, amelyekről a múlt hónapban felbocsátott műholdjaik apropóján már írtunk.
A kínai CAS Space tervezett nagyobb rakétái külsőre az amerikai Falcon-9, Falcon Heavy és New Shepard rakétákra emlékeztetnek. (Kép: CAS Space)
A CAS Space szuborbitális, „űrturistaugrásokra” alkalmas, többször hasznosítható rendszert is fejleszt, amely az amerikai Blue Origin cég New Shepard rakétájára hasonlít. Egyszerre akár 7 utast tudnak majd kb. 10 perces repülésre vinni, miközben rövid időre a 100 km körüli magasságban húzódó Kármán-vonal fölé emelkednek. Az első tesztrepülés tervezett időpontját 2024 körülre teszik. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ázsiai mozaik – 2022. február (1. rész)
Kilenc Csili
Ázsiai mozaik – 2021. március (2. rész)
Kína az élen maradna
Hat kínai műhold indult új típusú rakétával (Space News)
CAS Space honlap
A tavaly augusztusi sikertelen start során elvesztett műhold pótálása sem jutott Föld körüli pályára.
