A brit kormány nem vállalhat kötelezettségeket az Aurora-program terén, jelentették be brit illetékesek július 21-én, a 2004-es Farnborough-i Légibemutatón.

Holnapután a Luxemburgi Nagyhercegség ünnepélyesen csatlakozik az ESA alapokmányához.

Megszületett a döntés: 2005. január 1-től két új állammal bővül az Európai Űrügynökség.

A három program nagyon szorosan összefüggött egymással: az Ariane-5 hordozórakéta juttatta volna fel azt a Hermes űrrepülőgépet, ami a Columbus űrmodul kiszolgálására épült volna. Ekkorra már az űripari vállalatokkal is szerződéseket kötöttek, ezek felmondása önmagában is komoly veszteség...

Kemény év volt 1991. A kelet-európai országok immár demokratizálódnak, a Szovjetunió végjátékát éli, az országok határai átrendeződnek (akár Csehszlovákiára, akár a balti államokra, akár Jugoszláviára gondolunk). S ekkor már egyesült a két Németország is.

Az ESA tegnap nyilvánosságra hozta az ExoMars program "Phase A" szakasz eredményeit. Eszerint a 2009-ben Marsra küldendő űrszonda részletes tervének kidolgozásába három ipari konzorcium vágott bele. Közülük az egyik kezdheti meg az űreszköz építését 2004-ben.

Az ESA PECS csatlakozási szerződés aláírása kapcsán a közelmúltban lehetőségünk nyílt arra, hogy rövid interjút készítsünk Giuseppe Giampalmoval, az Európai Űrügynökség nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatójával.

Az ESA irányítótestülete (ESA Council) legutóbbi döntésével az olasz Antonio Fabrizit nevezte ki a hordozóeszközökért felelős igazgatónak (Director of Lanchers). Fabrizi szerződése négy évre szól.

Az Európai Unió és az ESA közös navigációs műholdrendszere, a Galileo fejlesztésének lökést adhat az olasz és a német kormány megegyezése a feladatok megosztásáról. Az utóbbi időben lelassulni látszó programmal kapcsolatos legfrissebb híreket foglaljuk össze.

Reményeink szerint a mai nap kisebb "történelmet" ír a hazai űrtevékenységben. Ma délelőtt 11:30-kor ugyanis J.-P. Poncelet az ESA stratégiai igazgatója és Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter aláírja hazánknak az Európai Űrügynökség (ESA) Európai Együttműködő Államok programjához (PECS) történő csatlakozásáról szóló dokumentumot.

A július 13-án aláírandó szerződéssel már minden akadálya elhárul annak, hogy Európa megkezdhesse a Nemzetközi Űrállomásban rejlő lehetőségek teljeskörű kiaknázását.

Egy brit doktorandusz-hallgató lottóklubot alapított, amelybe legalább heti tíz fonttal lehet belépni. Ha nyernek, a pénzt űrkutatási célra ajánlják fel.

Az Európai Unió (EU) és az Európai Űrügynökség (ESA), e két független európai szervezet szerződésben erősítette meg együttműködési szándékát az űrkutatás területén. A cél: kontinensünk erejének növelése, az űrkutatás eredményeinek minél jobb gyakorlati hasznosítása.

Az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (KFKI RMKI) meghívást kapott az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrprogramjában való részvételre!

Amilyen pozitívan nézték a szakemberek a nyolcvanas évek végén az űrkutatás jövőjét, annyira lelombozódtak a kilencvenes évek elején. Hosszú időre megbénította a fejlesztéseket egy előre nem számított esemény: felbomlott a Keleti Blokk.

Az érintett szervezetek a közelmúltban sajtóközleményben jelentették be, hogy október 1-jei hatállyal új űrügynökség alakul Japánban. Az új szervezet a területen eddig működő három szervezet egyesülésével jön létre.

Sean O'Keefe a NASA első embere Oroszországban tölti a hétvégét. Megbeszéléseket folytat orosz kollégáival és résztvesz a visszatérő ISS legénység (Expedition 6) fogadásán.

Az ESA PECS szerződés aláírása jó alkalom volt arra, hogy pár kérdést tegyünk fel Jean-Pol Poncelet úrnak, az Európai Űrügynökség stratégiai igazgatójának.

Magyarország csatlakozott az Európai Űrügynökség (ESA) Európai Együttműködő Államok programjához (PECS). A program célja, hogy a résztvevők a lehető leghatékonyabban készüljenek fel a jövőbeli ESA tagságukra.

Az Ariane 5 hordozórakéta üzembe állásával, és az Ariane 4 típusok kifutásával Nyugat-Európának nem maradt kisméretű műholdak pályára állításához használható rakétája. Az űr kitöltésére az ESA még 1998-ban megkezdte a Vega rakéta tervezését. Az új hordozóeszköz várhatóan 2006-ban indulhat első útjára.