Az ESA-nak és az EU-nak teljesen eltérő a szerkezete, szabályzata és a döntéshozatali felépítése. A két szervezet közeledése elengedhetetlenné teszi mindezek felülvizsgálatát.

Az űrkutatásnak, illetve a világűrrel kapcsolatos különböző tevékenységeknek jelentős szerepe van a társadalomban már a 20. század kezdete óta. A második világháború után nyilvánvalóvá vált, hogy egyetlen európai ország sem képes egyedül jelentősebb űrprogram megvalósítására.

Hazánk után a Cseh Köztársaság a második ország, amely aláírta az ESA-val való szoros együttműködését hatályba léptető alapokmányt.

A fenti címmel tart Almár Iván professzor előadást a Kossuth Klubban október 20-án, 18:00 órától. A MANT DATA Szakosztálya várja az érdeklődőket.

A július 13-án aláírandó szerződéssel már minden akadálya elhárul annak, hogy Európa megkezdhesse a Nemzetközi Űrállomásban rejlő lehetőségek teljeskörű kiaknázását.

Egy brit doktorandusz-hallgató lottóklubot alapított, amelybe legalább heti tíz fonttal lehet belépni. Ha nyernek, a pénzt űrkutatási célra ajánlják fel.

Az Európai Unió (EU) és az Európai Űrügynökség (ESA), e két független európai szervezet szerződésben erősítette meg együttműködési szándékát az űrkutatás területén. A cél: kontinensünk erejének növelése, az űrkutatás eredményeinek minél jobb gyakorlati hasznosítása.

Az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (KFKI RMKI) meghívást kapott az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrprogramjában való részvételre!

Amilyen pozitívan nézték a szakemberek a nyolcvanas évek végén az űrkutatás jövőjét, annyira lelombozódtak a kilencvenes évek elején. Hosszú időre megbénította a fejlesztéseket egy előre nem számított esemény: felbomlott a Keleti Blokk.

Az érintett szervezetek a közelmúltban sajtóközleményben jelentették be, hogy október 1-jei hatállyal új űrügynökség alakul Japánban. Az új szervezet a területen eddig működő három szervezet egyesülésével jön létre.

Az Európai Bizottság és az ESA csak egyes esetekben dolgozott együtt, egészen a 1980-as évek végéig. Az Európai Bizottság 1988-ban formált meg először átfogó űrstratégiát.

A múltban az űrtevékenység technika orientált volt, napjainkban azonban egyre növekszik a politika jelentősége ezen a területen is. Míg korábban űrpolitika nemzeten belül, vagy nemzetek között volt jelen, mára egyre nagyobb a nemzetek közötti együttműködés fontossága.

Első ülését tartja az Európai Űrtanács november 25-én Brüsszelben.

A brit kormány nem vállalhat kötelezettségeket az Aurora-program terén, jelentették be brit illetékesek július 21-én, a 2004-es Farnborough-i Légibemutatón.

Holnapután a Luxemburgi Nagyhercegség ünnepélyesen csatlakozik az ESA alapokmányához.

Megszületett a döntés: 2005. január 1-től két új állammal bővül az Európai Űrügynökség.

A három program nagyon szorosan összefüggött egymással: az Ariane-5 hordozórakéta juttatta volna fel azt a Hermes űrrepülőgépet, ami a Columbus űrmodul kiszolgálására épült volna. Ekkorra már az űripari vállalatokkal is szerződéseket kötöttek, ezek felmondása önmagában is komoly veszteség...

Kemény év volt 1991. A kelet-európai országok immár demokratizálódnak, a Szovjetunió végjátékát éli, az országok határai átrendeződnek (akár Csehszlovákiára, akár a balti államokra, akár Jugoszláviára gondolunk). S ekkor már egyesült a két Németország is.

Az ESA tegnap nyilvánosságra hozta az ExoMars program "Phase A" szakasz eredményeit. Eszerint a 2009-ben Marsra küldendő űrszonda részletes tervének kidolgozásába három ipari konzorcium vágott bele. Közülük az egyik kezdheti meg az űreszköz építését 2004-ben.

Az ESA PECS csatlakozási szerződés aláírása kapcsán a közelmúltban lehetőségünk nyílt arra, hogy rövid interjút készítsünk Giuseppe Giampalmoval, az Európai Űrügynökség nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatójával.