Az Allen Telescope Array jelenleg 42 rádióteleszkópból álló rendszere 2007. október 11-én kezdte meg a működését. "Ez az első olyan, nagy [rádió] teleszkóp, amely kimondottan a földön kívüli értelem utáni kutatásra épült", mondja a földön kívüli civilizációk kutatásának egyik vezető amerikai szakértője, Seth Shostak.

"Hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem »kis zöld emberkékről« beszélünk. Olyan rendkívül kicsiny, egysejtű szervezetekről van szó, amelyek földi baktériumokra hasonlítanak." (NASA közlemény, 1996. augusztus 6.)

Mégis vannak túlélői a Columbia űrrepülőgép 2003-as katasztrófájának – nem is kevesen!

Az Explorer című folyóiratban tavaly megjelent cikk szerzője szerint nem kizárt, hogy akár napjainkban is létezhet élet a Vénuszon. Hogyan?

Ha jövő, akkor világűr! Pénteken (28-án) este 6-kor lesz a sorozat első előadása és beszélgetés a TIT budapesti Kossuth Klubjában.

Az ultraibolya tartományban végzett mérések alapján az oxigénben gazdag ásványok előfordulási helyeinek felderítését remélik.

Hivatalosan is elfogadták a San Marino-skálát, amelynek a segítségével megbecsülhető, hogy egy, a Földről kisugárzott üzenet mennyire árulhatja el a létünket idegen civilizációk számára. A skála bevezetését Almár Iván űrkutató-csillagász javasolta 2005 elején.

A szakemberek többféle érdekes következtetést is levontak a Columbia katasztrófáját túlélő fonalférgek rendkívüli esetéből.

Sorozatunk befejező részében a szerző arról elmélkedik, milyen érvek szólnak a Vénusz, mint lehetséges „élő bolygó” mellett.

A SETI Intézet folyóiratában tavaly megjelent cikk fordítását közöljük három folytatásban. A téma igazán különleges: lehet-e élet a Vénuszon?

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és a Collegium Budapest ezzel a címmel rendez tudományos ülést november 9-én.