Az első rádióüzenetet 33 évvel ezelőtt, 1974. november 16-án sugározták ki a feltételezett idegen civilizációk felé az Arecibo-i óriás teleszkóppal. Az elképzelés Frank Drake-től származott, és már akkor sem értett vele mindenki egyet.

A NASA vezető történésze úgy véli, hogy amennyiben léteznek nálunk idősebb civilizációk, úgy azok a biológiai alapú életet nagy valószínűséggel már régen lecserélték valami fejlettebbre.

John Peacock brit kozmológus úgy véli, hogy a táguló világmindenségek mellett az összeomlás felé haladó világmindenségekben is létrejöhet az értelmes élet - igaz, ez utóbbiakban mindössze 12 százalék az esély rá.

Az Allen Telescope Array jelenleg 42 rádióteleszkópból álló rendszere 2007. október 11-én kezdte meg a működését. "Ez az első olyan, nagy [rádió] teleszkóp, amely kimondottan a földön kívüli értelem utáni kutatásra épült", mondja a földön kívüli civilizációk kutatásának egyik vezető amerikai szakértője, Seth Shostak.

"Hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem »kis zöld emberkékről« beszélünk. Olyan rendkívül kicsiny, egysejtű szervezetekről van szó, amelyek földi baktériumokra hasonlítanak." (NASA közlemény, 1996. augusztus 6.)

Mégis vannak túlélői a Columbia űrrepülőgép 2003-as katasztrófájának – nem is kevesen!

Az Explorer című folyóiratban tavaly megjelent cikk szerzője szerint nem kizárt, hogy akár napjainkban is létezhet élet a Vénuszon. Hogyan?

Ha jövő, akkor világűr! Pénteken (28-án) este 6-kor lesz a sorozat első előadása és beszélgetés a TIT budapesti Kossuth Klubjában.

Az ultraibolya tartományban végzett mérések alapján az oxigénben gazdag ásványok előfordulási helyeinek felderítését remélik.

Immár az interneten keresztül is figyelemmel kísérhetjük, hogy éppen az égbolt melyik részét vizsgálja a Planetary Society kizárólag optikai SETI-re szánt távcsöve.

Mintegy 30 japán csillagász fogja megvitatni november elején, hogy melyik legyen az a hivatalos szerv, amelyet értesítenek, ha sikerülne egy idegen civilizáció jeleit fogniuk.

Ha el akarjuk kerülni, hogy egy esetleg létező idegen civilizáció felfedezzen minket, akkor nem csak az úgynevezett aktív SETI-vel, vagyis az idegeneknek szóló üzenetek küldésével kellene felhagynunk, de abba kellene hagynunk a földközeli kisbolygók radaros megfigyelését is, olvasható egy orosz tudós most megjelent tanulmányában.

Hivatalosan is elfogadták a San Marino-skálát, amelynek a segítségével megbecsülhető, hogy egy, a Földről kisugárzott üzenet mennyire árulhatja el a létünket idegen civilizációk számára. A skála bevezetését Almár Iván űrkutató-csillagász javasolta 2005 elején.

A szakemberek többféle érdekes következtetést is levontak a Columbia katasztrófáját túlélő fonalférgek rendkívüli esetéből.

Sorozatunk befejező részében a szerző arról elmélkedik, milyen érvek szólnak a Vénusz, mint lehetséges „élő bolygó” mellett.

A SETI Intézet folyóiratában tavaly megjelent cikk fordítását közöljük három folytatásban. A téma igazán különleges: lehet-e élet a Vénuszon?

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és a Collegium Budapest ezzel a címmel rendez tudományos ülést november 9-én.