A NASA-nak nem is kell feltétlenül távoli égitestekre űrszondákat küldeni, hogy új mikrobiális életformát fedezzen fel. Elég körülnézni „otthon”, a tisztaszobában!

Kozmikus környezetvédelem, kozmikus társkeresés, SETI... Folytatjuk a 80 éves Almár Ivánnal készített interjút.

Közkeletű vélekedés – magunk is terjesztettük –, hogy az Apollo-12 űrhajósai által a Holdon meglátogatott Surveyor-3 szondáról leszerelt és a Földre visszahozott kamerában „túlélő” baktériumokat találtak. Mindez azonban szinte biztos, hogy nem igaz...

Egy az eddig ismertektől alapvetően eltérő biokémiai megoldást alkalmazó élőlényt fedeztek fel a Földön: egy olyan baktériumot, amely foszfor helyett arzént is tud használni szerves molekuláinak, például DNS-ének felépítésénél.

Almár Iván a Royal Society konferenciáján tartott sajtótájékoztató keretében ma délután mutatta be a London-skálát.

Az új feladatot kapott Deep Impact űrszondával a saját bolygónkról végzett mérések arra lehetnek alkalmasak, hogy a jövőben értelmezni tudjuk a távoli csillagok körül keringő exobolygókról szerzendő adatokat.

A tervek szerint az idén induló orosz Fobosz-Grunt űrszonda néhány igen strapabíró földi élőlényt is magával visz a Mars holdjára.

Van-e a Jupiter Europa nevű holdján felszín alatti óceán? Ha igen, lehet-e ott valamilyen élet?

...egy űrhajó belsejében sem garantált. Elsőként az állatok közül, egy apró élőlény példányai ezt kívül, a vákuumban és a sugárzásnak kitéve is megtették!

Az első rádióüzenetet 33 évvel ezelőtt, 1974. november 16-án sugározták ki a feltételezett idegen civilizációk felé az Arecibo-i óriás teleszkóppal. Az elképzelés Frank Drake-től származott, és már akkor sem értett vele mindenki egyet.

Pedig az érzékeny űrtávcsővel még a Nap közelébe sem szabad nézni! Akkor hogyan, és miért?

„Az univerzum még tele lehet meglepetésekkel.” (Almár Iván)

A 18. Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából jelenik meg a Kossuth Kiadó gondozásában Almár Iván új könyve, a Kozmikus társkereső.

A NASA magyar idő szerint ma estére összehívott tájékoztatóját magyar kommentárral követhetik az interneten.

Zene szárnyán a csillagokba! – 2009. december 4-én 18 órakor a Fonó Budai Zeneházban, az első földönkívülieknek adott teremin koncert tiszteletére.

A 2011-ben induló amerikai Mars Science Laboratory szonda leszállóhelyét befolyásolhatja, hogy nemrég földi mérésekkel is megerősítették: a bolygó légkörében egyes helyeken sok metán található.

Az amerikai és európai űrügynökségek arra készülnek, hogy 2020 körül közösen küldenek űrszondákat a Jupiter holdjainak kutatására.

A címben feltett kérdésről elsőre azt gondolnánk, hogy megválaszolása nem kíván különösebb költséges tudományos vizsgálatokat. Az ESA Venus Express űrszondája mégis erre (is) keresi a választ.

Seth Shostak amerikai csillagász a SETI Insitute-tól azt a kérdést járja körül egy cikkében, hogy vajon nem pénzkidobás-e egy olyan területre költeni, ahol egyáltalán nem biztos, hogy valaha is lesz eredmény.

Immár az interneten keresztül is figyelemmel kísérhetjük, hogy éppen az égbolt melyik részét vizsgálja a Planetary Society kizárólag optikai SETI-re szánt távcsöve.