Az augusztus 6-án a Marsra szálló Curiosity az eddigi legfejlettebb űrszonda, amelyet a bolygóra küldünk. De távolról sem az első.

A Masat-1 a Földről fel-, a Curiosity a Marsra leszáll. Egyéb érdekes eseményekkel is szolgál majd az előttünk álló esztendő.

Tegnap szerencsésen elindult a Mars felé a legújabb, minden eddiginél jobban felszerelt marsjáró. A startot idézzük vissza egy fényképválogatással.

A 2,5 milliárd dolláros amerikai Mars-program keretében a Curiosity, minden idők legtöbbet „tudó” marsjárója indult a vörös bolygó felé. Ha minden jól megy, nyolc és fél hónap múlva száll le a Gale-kráter belsejében.

A NASA bejelentette, hogy a Marsra tartó Curiosity (MSL – Mars Science Laboratory) rover startját – a rakétarendszer egy kisebb részegységének cseréje miatt – egy nappal későbbre halasztották. A jelenleg tervezett indítási időpont 2011. november 26.

Felszerelték a készülő legújabb amerikai Mars-rover, a Curiosity új fejlesztésű kerekeit.

Már csak néhány nap maradt hátra a landolásig: utolsó szakaszába érkezett a NASA Curiosity roverének több mint nyolc és fél hónapig tartó utazása a Marsra.

A Mars felé tartó amerikai űrszonda a hosszú út alatt sem tétlenkedik, a sugárzási környezetet vizsgálja a bolygóközi térben.

A Curiosity rovert szállító űrszonda már nem járhat úgy, mint az orosz Fobosz-Grunt, hiszen a Centaur rakéta-végfokozat második begyújtásával kiszabadult a Föld gravitációs terének fogságából.

A Galileo Webcast honlapján keresztül magyar kommentárral közvetíti a NASA TV adását, 15:30-tól.

Megszületett a döntés: itt száll majd le a NASA következő Mars-szondája, rajta a Curiosity rover.

A Mars Science Laboratory (MSL) elnevezésére diákpályázatot írtak ki Amerikában. A győztes névjavaslat: Curiosity.